Legfontosabb témák

Elsőre talán meglepő, de nem Dél-Afrikáról, hanem Nigériáról van szó. Legalább is április 6. óta. Aznap ugyanis új alapokra helyezték a GDP számítást Nigériában, melynek köszönhetően közel megduplázódott az ország bruttó hazai összterméke, maga mögé utasítva ezzel az addig legnagyobb afrikai gazdaságnak számító Dél-Afrikát. Kicsit talán furán hangzik, hogy egyik napról a másikra meg lehet növelni (ráadásul nem is kis mértékben) egy ország GDP-jét, de igen, a számítási módszer megváltoztatásával van rá lehetőség. Még hozzá úgy, hogy a GDP számítás bázis évét módosítják, mellyel párhuzamosan egyből megváltozik a számításhoz használt szektorok súlya is. A legtöbb országban 3-5 évente sor kerül a GDP számítás felülvizsgálatára, de Nigériában egészen mostanáig nem igazították ki a nemzeti statisztikákat és az 1990-es bázist használták. Ami azért nem feltétlenül helyes, mert egy adott ország gazdasága folyamatosan változik, új szektorok és technológiák kerülnek előtérbe, más termékeket gyártanak, és változik az emberek fogyasztói szokása is. Például Nigériában 1990-ben még csak egy telekom szolgáltató volt, 300 ezer telefonvonallal. Ma már egy komplett iparágról beszélhetünk, több tíz millió felhasználóval. Vagy annak idején még csak egy légitársaság volt Nigériában, azóta viszont már több mint tíz üzemel. És a nigériai filmgyártásról, Nollywoodról, vagy a bankszektorról még nem is beszéltünk. Nigériában ugyanis pont a szolgáltató szektor az, ami 24 évvel ezelőtt még meglehetősen alulreprezentált volt a GDP számításban a mostani állapothoz képest, és ennek köszönhető a hatalmas megugrás. Persze a GDP növekedés csak statisztika, és a mindennapi emberek zsebében ettől még nem lesz több pénz. Viszont az új számítás miatt változnak Nigéria pénzügyi mutatói, amelyek kihatással lehetnek az ország jövőjére. Például: A magasabb bázis miatt nem lenne meglepő a növekedés ütemének lassulása, de Nigéria esetében pont a GDP 60%-át kitevő szolgáltató szektor növekszik a legdinamikusabban, így az sem elképzelhetetlen, hogy tartani tudják az eddig megszokott 6-8%-os növekedési ütemet. Nigéria azon kevés afrikai országok egyike, amelyik folyó fizetési mérleg többlettel rendelkezik. Ám a magasabb GDP miatt ennek a többletnek az aránya lecsökkent, és az import folyamatos növekedésével a nem olyan távoli jövőben hiányba csaphat át, amit 2003 óta nem tapasztalt az ország. Már az új számítás előtt sem volt kiugróan magas a GDP arányos adóbevételek százaléka, azonban ez most 12%-ra csökkent, amelyből ha kiszedjük az olajszektorhoz kötődő adókat, akkor már csak 4%-ról beszélünk. Ez meglehetősen alacsony. Azaz bőven van tere a nigériai kormánynak, hogy akár adóemeléssel, akár hatékonyabb adóbeszedéssel ezt a számot növelje a jövőben. Viszont lecsökkent a GDP-re vetített államadósság, amely megkönnyíti a további hitelfelvételeket, pozitívan hatva az infrastrukturális beruházásokra és a nigériai cementgyártókra. A magasabb GDP miatt még alacsonyabbnak tűnik a banki penetráció, mint eddig gondoltuk. Kenyával összevetve például feleannyi a GDP-re vetített hitelarány, ami a szektorban rejlő hatalmas növekedési potenciálra utal. Egyes elemzések szerint a 2 500-3 800 USD egy főre eső GDP-nél jön el az a fordulópont a nagy élelmiszergyártók működésében, amikor a magasabb alapanyagköltségeket gond nélkül át tudják hárítani a már egyre kevésbé árérzékeny fogyasztóikra. Vagyis ez jó hír a nigériai operációval rendelkező Nestle és Unilever számára, mert fokozatosan nőhet az ármeghatározó erejük, amely stabilabbá teheti az eredményeiket. Összességében tehát a számítási módszer megváltoztatásával egy sokkal diverzifikáltabb gazdaságról kapunk képet a GDP számokon keresztül. Nem is feltétlenül azon van itt a hangsúly, hogy ennek köszönhetően Nigéria a legnagyobb afrikai gazdasággá vált, hanem a lényeg inkább az, hogy a kapott kép sokkal valósabb és optikailag is jobban fest (a Borkonyha sem attól lett jó étterem, hogy Michelin csillagot kapott, mégis nagyobb rá most a kereslet). Az már csak hab a tortán, hogy az adósság és költségvetési mutatók is javultak, amik (nem mellesleg) addig is elég alacsonynak számítottak. Ugyan ez tényleg csak statisztika, de amikor a nemzetközi befektetők a globális eszközallokáció során döntenek az egyes országok súlyáról, igenis rápillantanak ezekre a statisztikákra, és Nigéria most jobb színben fog feltűnni. Remélhetőleg a következő felülvizsgálatra nem kell újabb 24 évet várni, hanem egy sokkal rendszeresebb feladattá fog ez válni. És nem csak Nigériában, hanem más afrikai országokban is, ugyanis Kenya és Zambia is fontolgatja egy hasonló lépés megtételét.

Tovább a blogra

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell lépnie, vagy ha még nem regisztrált nálunk, regisztráljon!