Legfontosabb témák

Hogyan kezelje Magyarország a devizahitelesek ügyét? Az alábbi cikkben Bánfi Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára vázolja fel saját megoldási javaslatát. Bánfi Tamás A Kúria 2013 decemberében kihirdetett döntése a jogilag vitatható kérdéseket korlátozta. Megállapította, a valós devizaalapú szerződéseket nem hibás és nem forintalapú termékekre kötötték, az alacsonyabb kamatozású devizaalapú hitel választásával a hitelfelvevők az árfolyamkockázatokat is magukra vállalták. Továbbra is vitatható:-   az egyoldalúan változtatható kamat gyenge jogi alapokkal,-   a vételi és az eladási árfolyam alkalmazása,-   a devizaforrást nem érintő költségelemekre is kiterjesztett devizásítás,-   a lakásvásárlási és építési hiteleknél a fedezetként bevont ingatlanon kívüli jövedelem és vagyonfedezet érvényesítése,-   továbbá az erős ellenérvekkel alátámasztható forrásköltség-növekedés áthárítása. A veszteséget változatlanul a bank és az adós viselheti, a kérdés csupán a megosztás aránya lehet. A devizaalapú hitelesek a forintalapúakkal két ponton érintkeznek. A devizahitelesek – mint azt a politikai nyilatkozatok is kimondták – nem kerülhetnek a forinthiteleseknél kedvezőbb helyzetbe, a deviza- és a forintalapú törlesztőképtelen adósok csak azonos kezelésben részesülhetnek, és ugyancsak nem kerülhetnek a törlesztőképes adósoknál előnyösebb helyzetbe. Bánfi Tamás devizahitelezéssel foglalkozó elemzése elérhető itt.A devizaadósoknál él az árfolyamgát, másfajta új eszköz bevezetése a már belépetteket sújthatná, ezért célszerűtlen. Bármiféle újabb jogi szabályozás csak az árfolyamgát feltételeinek a változását jelentheti, elsősorban a bankok hátrányára és az adósok előnyére. [...] Bővebben!

Tovább a blogra

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell lépnie, vagy ha még nem regisztrált nálunk, regisztráljon!