Legfontosabb témák

MagyarTakarék Blog (MT Blog): Miért volt szükséges alig több mint 4 hónap után módosítani a törvényt? Lontai Dániel – SZHISZ elnök (LD): A jogszabály módosításának 5 fő indoka volt: Folyik az új szövetkezeti törvény előkészítése. A szeptember elejére társadalmi egyeztetésen átesett tervezet a szövetkezeti hitelintézeteket a termelőszövetkezetekkel együtt kezelte volna. A 2013. évi CXXXV. tv. a szövetkezeti hitelintézetek vonatkozásában a szövetkezeti szabályokon nem módosított. A társadalmi egyeztetés nyomán az előterjesztő célszerűbbnek látta, ha a szövetkezeti hitelintézetek szövetkezeti aspektusaira vonatkozó szabályokat is a szövetkezeti hitelintézetek kódexében helyezi el, és így e szabályok legnagyobb része ebben az egyetlen kódexben található meg, a szövetkezeti törvény csak – elismerten nagyon fontos – háttérszabály. Folyik az új hitelintézeti törvény előkészítése is. Az október végén elkészült tervezet alapján célszerűnek látszott, hogy a hitelintézeti törvény egyes rendelkezései is a szövetkezeti hitelintézeti kódexben kerüljenek elhelyezésre. A szövetkezeti hitelintézetek központi bankja november 10-én fogadta el a közös kockázatkezelési politikát. Ennek nyomán vezetik be azt az egyetemleges felelősségi szabályokat, amelyek alapján lehetővé válik, hogy például a Nyírségben elhelyezett betétekért a soproni takarékszövetkezet is helyt álljon és viszont. Az egyetemlegesség bevezetésének ütemezését és ennek a kapcsolatát a jelenleg folyó átvilágítási folyamattal összhangban határozza meg a törvénytervezet. A jogalkotó az érdekvédelmi szervezetekkel és egyes takarékszövetkezetekkel folytatott konzultációk alapján tisztázó jelleggel deklarálni akarta, hogy pl. a törvény nem csorbítja a Takarékbank tulajdonosainak jogait és nem csorbítja a tulajdonosok jogorvoslathoz fűződő jogait. A jogalkotó deregulálni akarta azokat az átmeneti szabályokat, amelyek már teljesedésbe mentek és ezért már nem volt szükség rájuk. MT Blog: Valóban teljes átdolgozásra vagy csak pontosításra, finomításra szorult a törvény? LD: A jogszabály egyáltalán nem szorult átalakításra vagy átdolgozásra és még csak finomításra sem. A változó szövetkezeti törvény és a változó hitelintézeti törvény – mint mögöttes jogszabályok változása miatt vált szükségessé a jogszabály kiegészítése egy új 17. §-al, ami a mostani kiegészítés kb. 70%-át jelenti. Ez a módosítás főleg a szövetkezeti jogi háttérszabályokat emeli be a szövetkezeti hitelintézetek kódexébe. MT Blog: Miért kellett kivételes sürgős tárgyalást kérni? LD: Egy átmeneti szakaszban kiemelten fontos volt, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a lehető legrövidebb ideig érezzék magukat bizonytalanságban a változó jogszabály tartalmát illetően, és azonnal lássák, akárcsak a szövetkezeti tagok, hogy a jogszabály változására az ő érdekükben kerül sor. MT Blog: Az előző tv. tényleg ütközött a hitelintézetekről szóló törvénnyel és az EP vagy ET vonatkozó rendeleteivel? Ha igen, ezt miért nem vették észre korábban? LD: Az előző törvény nem ütközött sem a hitelintézetekről szóló törvénnyel sem az EP vagy ET vonatkozó rendeleteivel. A 2013. évi CXXXV. tv. benyújtását követően fogadtak el egy uniós rendeletet, amelynek a szabályait 2014-től kell alkalmazni. Ez az új rendelet egyébként a központi bank által irányított bankcsoportra vonatkozó szabályokat nem változtatta meg, az abban lévő új szabályok ebben a vonatkozásban szó szerint azonosak a korábbi szabályokkal. Ezért a rendelet hatályba lépése önmagában nem tette szükségessé a törvény módosítását. Az ún. bázeli szabályok módosulása  azonban szükségessé teszi a Hpt. módosulását, a 2013. évi CXXXV. tv. módosítása pedig erre a Hpt. módosításra készül föl. MT Blog: Volt-e egyeztetés Brüsszellel az előző tv. kapcsán? LD: A 2013. évi CXXXV. tv. kapcsán a Bizottság több részlegével is folytak egyeztetések. MT Blog: Mi indokolja a más gazdálkodó szervezetben történő tulajdonszerzés és –értékesítés központi engedélyezését? LD: Jelenleg folyik a szövetkezeti hitelintézetek gazdálkodásának a gazdasági átvilágítása.  Ennek során azt tárják föl egyebek mellett, hogy az átvizsgált szervezetek megfelelő tartalékokat képeztek-e azokra a kockázatokra, amelyek a működés során felmerültek. A tartalékok átvizsgálása előtt és a tartalékképzés megfelelő voltának ellenőrzése előtt egyáltalán nem célszerű, hogy a szövetkezeti hitelintézetek nagy értékű vagyont értékesítsenek vagy a működésükhöz nem feltétlenül szükséges vagyonelemeket szerezzenek a betétek terhére.  MT Blog: Mi indokolja a tevékenységi körök korlátozását és hogyan egyeztethető ez össze a MP-val való szinergiák jobb kihasználásával? LD: Már a kérdésfelvetés is téves! Semmilyen új intézkedés sem korlátozza a szövetkezeti hitelintézetek tevékenységét. A törvénymódosítás deklarálja, hogy azok milyen pénzügyi és kiegészítő szolgáltatásokat nyújthatnak, de mivel a szövetkezeti hitelintézetek a Hpt. szerinti hitelintézetek, ezért minden olyan szolgáltatást nyújthatnak, amit más hitelintézetek is, tehát pl. biztosítást is közvetíthetnek. MT Blog: Mi indokolja egy újabb Alap felállítását? LD: Az Alap az egyetemleges felelősség alapján érvényesítendő igényekért fog helyt állni.  Ez azt jelenti, hogy ha valakinek igénye támad egy szövetkezeti hitelintézettel szemben, akkor az adott szövetkezeti hitelintézet esetleges fizetésképtelensége esetén az alap lesz az elsődleges felelősségvállaló, és ez fog fizetni az igényt érvényesítőknek.  Ezzel lehetővé válik, hogy egy-egy igénylőnek ne kelljen 122 szövetkezeti hitelintézettől követelnie, hanem egyszerűen az Alaptól szerezhesse vissza a pénzét.  MT Blog: Hogyan változtatja az új jogszabály az integrációból való kilépés szabályait? LD: Az új jogszabály az integrációból való kilépés szabályait nem változtatja meg. A jogszabály alapján eddig is lehetséges volt a kilépés az integrációból és ezután is lehetséges lesz. Az integráció jogszabály alapján elfogadott alapszabálya gyakorlatilag a jogszabályba kerülőhöz hasonló részletszabályokat már korábban is tartalmazott. A jogszabály az alapszabály egyes vonatkozó rendelkezéseit emeli törvényi szintre. A jogszabály a kilépéssel kapcsolatban néhány technikai részletszabályt fogalmaz meg. MT Blog: Mikor és milyen okból korlátozhatja az SZHISZ a szövetkezeti hitelintézetek betétekkel kapcsolatos kifizetéseit? LD: Erre a törvény csak jól körülhatárolt esetekben ad lehetőséget, mégpedig akkor, amikor a szövetkezeti hitelintézet működéséből eredő problémák olyan szintet értek el, amely veszélyezteti a szövetkezeti hitelintézet tőkemegfelelését, és prudens működését. Az SZHISZ ezen jogosítványa teljesen hasonló a MNB, mint felügyeleti szerv, egyéb hitelintézeteknél gyakorolt jogával. MT Blog: Hogyan változtatja az új jogszabály az egyetemlegesség szabályait? LD: Az új jogszabály részben az Alap bevezetésével egészíti ki az egyetemlegesség szabályait. Az Alap az egyetemleges felelősség alapján érvényesítendő igényekért fog helyt állni.  Ez azt jelenti, hogy ha valakinek igénye támad egy szövetkezeti hitelintézettel szemben, akkor az adott szövetkezeti hitelintézet esetleges fizetésképtelensége esetén az alap lesz az elsődleges felelősségvállaló, és ez fog fizetni az igényt érvényesítőknek.  Ezzel lehetővé válik, hogy egy-egy igénylőnek ne keljen 122 szövetkezeti hitelintézettől követelnie, hanem egyszerűen az Alaptól szerezhesse vissza a pénzét.  Ezen felül az új jogszabály az egyetemlegesség bevezetésének technikai részletszabályait határozza meg.  E technikai részletszabályozás és ütemterv a kockázatkezelési szabályzat elkészítésének a során alakult ki és figyelembe veszi az egyes szövetkezeti hitelintézetek átvilágításának eredményeit. A kockázatkezelési szabályzatot a Takarékbank 2013. november 10-én fogadta el és a törvény módosítására ez után került sor. MT Blog: Hogyan változtatja az új jogszabály a betétesek helyzetét? LD: Az új jogszabály közvetlenül nem érinti a betétesek helyzetét. A jogszabály ugyanakkor a szövetkezeti hitelintézetek közötti egyetemlegesség szabályainak bevezetését könnyíti meg, és ezen keresztül kedvezően érinti a betéteseket.  A jogszabály alapján ugyanis elérhető közelségbe kerül, hogy a Nyírségben elhelyezett betétekért a soproni takarékszövetkezet is helyt álljon és viszont. Az egyetemlegesség bevezetésének ütemezését is meghatározza a törvénytervezet.  MT Blog: Hogyan változtatja az új jogszabály a szövetkezeti hitelintézetek bírósághoz fordulásának jogát? LD: Az új jogszabály nem változtatja meg a szövetkezeti hitelintézetek bírósághoz fordulásának jogát csupán deklarálja – és ezen keresztül megerősíti - az egyébként is meglévő jogaikat. MT Blog: Miért helyez hatályon kívül olyan sok jogszabályi rendelkezést a törvény? LD: A jogszabály részben azért helyez hatályon kívül jogszabályi rendelkezéseket, mert azok ezen túl a szövetkezeti hitelintézeti törvényben kerülnek elhelyezésre. A jogszabály például ezért helyezi hatályon kívül a Hpt. XXX. fejezetét, ami átkerül a szövetkezeti hitelintézeti törvénybe. A jogalkotó ezen felül meg kívánta szüntetni azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyek már teljesítették a funkciójukat 2013 nyarán. A dereguláció  növeli a jogszabály átláthatóságát. MT Blog: Folyt-e konzultáció az érdekvédelmi szervezetekkel? LD: Folyt konzultáció, mégpedig közvetlenül a takarékszövetkezetekkel, és a 2013. évi CXXXV. törvénnyel kapcsolatban a PSZÁF és az OBA is kifejtette a véleményét. Ezek a vélemények formálták részben az új jogszabályt. MT Blog: Valóban ki kell-e egészíteni az AB felé korábban beküldött beadványokat a panaszos szervezeteknek? LD: Azt reméljük, hogy a beadványok visszavonásra kerülnek, mert az indítványozókat az új jogszabály meggyőzi majd arról, hogy jogaik nem sérültek.  MT Blog: Milyen hatással van az Integrációs Szervezetre Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet helyzete? Volt az az ottani botránynak bármi köze a törvényhez? LD: Nem volt tagja az új, országos szövetkezeti hitelintézeti integrációnak a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, amelyhez a Magyar Nemzeti Bank 2013. november 5-étől felügyeleti biztosokat rendelt ki. A takarékszövetkezet ugyanis még jóval az integrációs törvény júliusi hatályba lépése előtt, 2012 novemberében beadta bankká alakulási kérelmét a Felügyelethez. A körmendi takarékszövetkezetnél történtek semmilyen módon nem alakították a törvény szövegét, azonban felhívták a figyelmet azokra a problémákra, amelyek a korábbi rendszer tarthatatlansága miatt léteztek a szektorban. A törvény az összes szövetkezeti hitelintézetet egy új, intézményvédelmi célú, integrációs szervezetbe rendelt, így a betétesek és a tulajdonosok pénze jóval nagyobb biztonságban van ma már, mint korábban.    

Tovább a blogra

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell lépnie, vagy ha még nem regisztrált nálunk, regisztráljon!