A magyar párok által tervezett gyermekek sokkal nagyobb arányban születhetnek meg, amennyiben idehaza is nagyobb teret kapnak a korszerű meddőségkezelési eljárások. A lombikprogram állami támogatásának tervezett kiterjesztése előrelépést jelenthet. Ugyanakkor a végrehajtás eredményessége nagyban függ attól is, több lehetőséghez jutnak-e a programban a szabad kapacitásokkal rendelkező magánintézmények, illetve sikerül-e a korszerű meddőségkezelési technológiák magyarországi elterjedése előtt álló akadályokat lebontani – vélik a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet szakértői

A meddőségkezelés területe mindig kritika tárgyát fogja képezni, mivel a tudomány mindig előbbre jár, mint amennyire azt a társadalom képes befogadni. A páciens érdekében a legjobb és legkorszerűbb módszerek alkalmazására kell törekedni, ez pedig az orvosszakma részéről komplex megközelítést igényel. Ugyanakkor hatalmas a felelősségünk is: nem élhetünk vissza a tudomány a hatalmával, etikusan kell eljárnunk. Nem szabad engedélyezni a nemi szelekciós születésszabályozást, gátat kell szabni a designer baby tendenciáknak. Ezek olyan dolgok, amit kormányzati szinten kell kezelni, mi orvosok csak szakértői támogatást tudunk nyújtani ahhoz, hogy a lehető legjobb döntések szülessenek- fejtette ki Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clincs Humán Reprodukciós Intézet orvosigazgatója.

Ma már minden ötödik-hatodik párt közvetlenül érinti Magyarországon a meddőség problémája a folyamatosan romló tendenciák eredményeképpen. Mindez egyszerre rontja Magyarország egyébként is kedvezőtlen népesedési mutatóit, valamint jelent egyre növekvő terhet a társadalombiztosítás költségvetésében a meddőségi kezelések költségeinek következtében. Ezen a helyzeten változtathatnak a lombikbébi kezelések hatékonyságát növelő korszerű technológiák, amelyekkel a sikeres beavatkozások aránya akár kétszeresére is növelhető a korábbi eljárásokhoz képest a tapasztalatok szerint – hangsúlyozzák a Versys Clinics szakértői.

Hazánkban körülbelül 1500-2000 beteg szenved el agyi főverőér-elzáródást évente, közülük a szakemberhiány miatt alig 90-100 beteg részesülhet a sok esetben életmentő mechanikus trombektómiás kezelésben. Ennek oka, hogy a jogszabályokban lefektetett képzési feltételek alapján jelenleg összesen 8 szakképzett orvos alkalmas arra, hogy a nap 24 órájában a hét minden napján elláthassa a rászoruló betegeket, közülük azonban ténylegesen mindössze 6 fő lát el ilyen betegeket. Nyugat-Európában és a tengerentúlon ma már bevett gyakorlat, hogy a megfelelő képzést követően, a betegség jellegénél illetve tudásuknál fogva kardiológusok – akik a hazai képzési rendszerből kiszorulnak a szabályozás miatt – is rendszeresen végeznek hasonló kezeléseket.

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap 2016-ig összesen több mint 2,5 milliárd forint értékű kockázati tőkét fektetett be 17, az egészségügyi és biotechnológiai területen működő magyar kis- és középvállalkozásba. A portfóliócégek pénzügyi eredményei évről évre folyamatosan javulnak, 2015-re már kétharmaduk növelni tudta eredményességét az azt megelőző évhez képest. Valamennyi cég innovációs tevékenységet végez, működésük középpontjában az egészségügyi termékek gyártása, szolgáltatásnyújtás, valamint biotechnológiai fejlesztés áll.

Elég lesújtó jelentést tett közzé a magyar egészségügyről legutóbb az OECD, melynek egyik fő következtetése az volt, hogy igen sokat költ a magyar ember gyógyszerekre. A kép csalóka, a látszólag magas kiadásszint ugyanis magának a rendszernek a következménye, mely a gyógyszergyártói befizetéseken alapul. Véleménye szerint a Big Data nagyon értékes az egészségügyben, Magyarország lehetőségei igen jók, de eddig nem sokat hoztunk ki belőle.

180 millió forintot fektet be két ütemben a Széchenyi Tőkealap a biológiai anyagok prekondicionálásával foglalkozó AppCellTech Kft.-be. A technológia hatékonyabbá teszi a mesterséges megtermékenyítést. A tőkealap-kezelő áprilisban szintén két, az egészségügyi szektorban tevékenykedő cégben látott fantáziát.

Lengyelországgal és Csehországgal versengünk az orvostudományi kutatás-fejlesztés vezető szerepért Közép- és Kelet-Európában. Az USA-beli Nemzeti Egészségintézet adatai szerint hazánkban összesen 1954 klinikai kutatás zajlott az elmúlt évben, ami alig marad el a cseh szinttől, míg Lengyelországban viszont másfélszer több kutatás volt, mint nálunk.

Idént először nem az Egészségbiztosítási Alap maradványából valósul meg a kórházak adósságállományának konszolidációja, az erre fordítható 60 milliárd forint ugyanis külső forrásból érkezik.

Immár 13-ra növelte a Széchenyi Tőkebefektetési Alap azon befektetéseinek számát, amelyek az egészségügyi szektorban tevékenykednek. A tőkealap összesen 270 millió forinttal emeli két vállalkozás tőkéjét, amely mellé további 45 millió forint privát befektetés is társul. A DAY MED és a Healthcare Solutions felkészült, tapasztalt menedzsmenttel és kedvező piaci feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy teljesítse üzleti tervét.

A miniszterelnök felkérte az emberi erőforrások miniszterét és a nemzetgazdasági minisztert: a jövő hét elejére dolgozza ki azt a kormányhatározatot, amelynek révén Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár számára lehetővé válik, hogy a lehető leghamarabb megkezdje a konkrét egyeztetéseket a kórházakkal és a beszállítókkal a kórházak konszolidációjáról - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkársága csütörtökön az MTI-t.

A mindössze féléves Spicy Analytics Kft. egy adatbányász startup, amely Magyarország legnagyobb magánkézben lévő anonim egészségügyi adatbázisát kezeli. A 100 százalékig magyar tulajdonú mikrovállalkozás főként adatgyűjtéssel és komplex adatelemzéssel foglalkozik. A startup például olyan kérdésekre kínál választ, hogy miként lehet az eddiginél jóval gyorsabban megfelelő betegeket találni a gyógyszerjelöltek és orvostechnikai eszközök hatékonyságát vizsgáló klinikai kutatásokhoz.

Magyarországon 2007 óta évente nagyjából 300-350 klinikai kutatás veszi kezdetét, ami kifejezetten jó számnak tekinthető európai viszonylatban is. Az engedélyezésre benyújtott új klinikai kutatások ötöde rákos megbetegedésekkel foglalkozik, míg a tervezett kutatások 10 és 8 százalékban az anyagcsere- és táplálkozástudomány, illetve a neurológia és a pszichiátria területét érintik.

Habár a kormány eltökélt abban, hogy egy egyszeri konszolidációval és strukturális átalakításokkal véget vessen a kórházi adósságállomány növekedésének, az iparági szereplők fontosnak tartják finanszírozási védőháló kifeszítését is. Ez azért is fontos, mert egyelőre sem a konszolidáció pontos időpontja, sem annak részletei nem ismertek.

Adó-visszatérítést kellene kapniuk a magán-egészségügyi szolgáltatások igénybe vevőinek azért, mert nem terhelik az állami rendszert. A magyar egészségügy legsúlyosabb kritikája, hogy még ma is van igény a feketén működő lakásrendelőkre.

Évi mintegy 5 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre az a tucatnyi, hazai magántulajdonban lévő egészségügyi beszállító vállalkozás, amely ma számottevő innovációs tevékenységet folytat Magyarországon. Ezek a cégek éves árbevételüknek jellemzően 7-12 százalékát fordítják innovációra, ami kiugróan magas aránynak számít.

Nagyon hiányzik Budapesten egy új, korszerű és komplex sürgősségi és aktív szolgáltatási palettát nyújtó kórház, mert a jelenlegi, sokszor száz évnél is öregebb épületek egyike sem alkalmas egy ilyen kialakítására a kórházszövetség elnöke szerint. Dr. Velkey György szerint ugyanakkor a soha nem látott mértékű kórházi adósság újratermelődését további racionalizálásokkal már nem lehet megakadályozni, viszont az erre irányuló erős nyomás ronthatja a szolgáltatás színvonalát és felerősítheti az orvosok külföldre vándorlását. Az elnök azt is elmondja, hogy szerinte mennyi pénzből lehetne rendbe tenni, és fenntartható pályára állítani az egészségügyet.

Ha nem lesz vége a harcias, durr-bele kormányzásnak, és nem lesz konszenzus a nagy rendszerek reformjához, akkor marad a Déva vára típusú működés: amit az egyik kormány reggeltől estig felépít, azt a másik estétől reggelig lerombolja.