Az idei év az előre meg nem jósolható, váratlan események éve volt a befektetői piac számára is. Világossá vált, hogy bármikor történhet olyan esemény, ami teljesen átrajzolja gazdasági, piaci elképzeléseinket, sőt megszokott életünket is. Egy befektető számára ez azt jelenti, hogy a diverzifikáció és a kockázatkezelés akkor is kulcsfontosságú, amikor kiegyensúlyozottnak tűnnek a piaci viszonyok és nem számítunk piaci sokkokra – az OTP Global Markets szakértőinek segítségével összegezzük 2020 pénzpiaci trendjeit.

Gazdaságilag erősen és gyanútlanul indult az idei év, aminek első hónapjaiban még világpolitikai események borzolták a kedélyeket: egy lehetséges iráni-amerikai katonai konfliktus esélye befolyásolta a piaci mozgásokat. Aztán márciusban, a történelemben mindeddig példátlan módon sokkolta a gazdaságot koronavírus-válság. Ez a válság más volt, mint a korábbiak, ezúttal nem a gazdasági ciklusok változása, a piac ok-okozati összefüggései indukálták az összeomlást. Előbb baljós, de ignorálható külföldi hírként szüremkedett be a gondolatainkba egy járvány lehetősége, majd napok alatt változott meg az eddig ismert világ és kezdett mélyrepülésbe vele a világgazdaság is. A járvány terjedését megakadályozó intézkedések közvetlen hatására álltak le teljes szektorok, elindítva a globális recessziót.

A vírus első hullámában a vendéglátó és rendezvényipar, a turizmus és a kereskedelem gyakorlatilag teljesen leállt és az ellátóláncok is megakadtak. Ez egyszerre okozott keresleti és kínálati sokkot. A második hullámban már helyreállt a gyártás és kereskedelem, így az ehhez kapcsolódó ágazatok kevésbé szenvedték meg ezt az időszakot. Ugyanakkor más területek, különösen a turizmus és vendéglátás további hatalmas veszteségeket szenvedtek. Az összeomlás a világ nagy részén súlyosabb volt, mint a 2008-2009-es világválságban. Az egyes országok gazdaságait különböző mértékben viselte meg: a mélypontot jelentő második negyedévben Kína GDP-je 6,8%-kal csökkent, míg az USA 31,4%-kal, az Eurózóna 11,4%-kal esett vissza, míg Magyarország esetében a zsugorodás 13,6% volt. Az adatokat némileg torzítja, hogy a hatások koncentrációja időben és régiónként is eltérő eloszlású, azonban így is szemléletes a pillanatfelvétel a károk mértékéről.

Tavasszal olyan mértékű, irányú és sebességű mozgásokat láttunk, amelyre 2009 óta nem volt példa. Egyes periódusokban minden eszközosztály egyidejűleg veszteséget könyvelt el, beleértve a kötvényeket, a részvényeket, árupiaci termékeket, köztük még az aranyat is. A menedékkeresés és veszteségcsökkentés egyértelmű céleszköze a készpénz volt, azon belül is a klasszikus menedékdevizák (pl.: usd, chf, jpy) felé áramlott a tőke.

Általános meglepetésre az áprilisi mélypontok után nagyon gyorsan visszatért a kockázati étvágy a piacokra és egyes tőzsdeindexek hamarosan új történelmi csúcsra értek. A jelenség elsődleges oka, hogy a világ vezető jegybankjai azonnali és határozott fellépést tanúsítottak. Kamatvágásokkal és soha nem látott mértékű pénznyomtatással válaszoltak a válság kihívásaira. Eközben a kormányok is igyekeztek enyhíteni a gazdasági károkat és a költségvetési hiányok drasztikus megugrásának árán hatalmas költekezésbe kezdtek. Az USA-ban a 2020-as évre várható hiány elérheti a GDP 20%-át, de még a költségvetési fegyelméről híres Németország is eurószázmilliárdokkal segítette meg a bajba került ágazatokat és a teljes Eurózóna szintjén is reális lehet a 10% feletti költségvetési hiány.

A részvények tízéves bikapiacot követően feszes árazási szintekkel néztek elébe a válságnak, így a zuhanás sebessége soha nem látott mértékű volt az árfolyamokban. Ugyanakkor a visszapattanás is annyira gyorsan történt, hogy rengeteg befektető maradt le az utólag oly vonzó vételi szintekről. A vírus második hulláma már nem hagyott tartós nyomot az árfolyamokon, így ősszel a vakcina-hírekre reagáló újabb rekordmagasságokat láthattunk. A kezdeti általános eladói nyomást követően a piac egyértelmű megkülönböztetést tett földrajzi és szektorális viszonylatban is a vállalatok között.

Földrajzi értelemben elmondható, hogy az ázsiai piacok hamarabb magukhoz tértek a sokkból és nagyobb emelkedést is produkáltak annak köszönhetően, hogy a koronavírus elleni védekezés sikeresebb volt, így összességében kevésbé érintette a régió gazdasági aktivitását. A nagy részvénypiacok között a kínai tekinthető a 2020-as év nyertesének, de a japán piac is meggyőző teljesítményt nyújtott. Az USA részvénypiaca pedig ismételten felülteljesítette az európai tőzsdéket a két legnagyobb fejlett piac küzdelmében.

Szektorális értelemben elvált egymástól a hagyományos gazdaság, valamint az internet-alapú gazdaság szereplőinek teljesítménye. A home office és az e-kereskedelem térnyerésével a technológiai szektor bizonyult a legdefenzívebbnek és teljesített a legjobban. Emellett továbbra is esélyes egy tartós technológiai paradigmaváltás, amely még tovább emelte az egyébként is magas értékeltségi szinteket. Ezúttal is jól teljesítettek az egészségügyi papírok, amelyek között új csillagok is születtek. Az ígéretes vakcinák fejlesztésében résztvevő vállalatok neve mellé a mostani árfolyamok mellett már komoly cégérték is párosul.

Mivel a vírus terjedésének lassítására az egyetlen hatékony módszernek a fizikai kontaktusok minimalizálása bizonyult, így a válság legnagyobb kárvallottjai azok a cégek, melyek szolgáltatásai a fizikai jelenlétre épülnek, mint például a légi közlekedés vagy a turizmus. Az év végének közeledtével, a pozitív vakcina-híreknek köszönhetően elkezdődött a visszarendeződés és jelentős tőkemozgás indult a technológiai részvények irányából a hagyományos gazdasági szereplők javára. Megfigyelhető egyfajta rotáció a növekedési (growth) típusú részvényektől az alacsonyan értékelt (value) papírok irányába is. Összességében 2020-ban így is az energia és a pénzügyi szektor szerepelt a leggyengébben.

Jelentős volatilitás mellett az ipari felhasználású fémek a COVID begyűrűzésekor zuhanásba kapcsoltak, a kincsképző eszközök pedig kezdeti visszaesés után erősödésnek indultak. Az arany árfolyama augusztusban átlépte a 2.000 dolláros szintet és ezzel új történelmi csúcsot állított be. Év végére a vakcinákkal kapcsolatos pozitív hírek hatására korrekció kezdődött a folyamatban, és visszaesett az arany árfolyama, míg a réz – amely az egyik legjobb mutatója az iparral kapcsolatos várakozásoknak – hatalmas emelkedésbe kezdett és hét éve nem látott szintre emelkedett.

Áprilisban az amerikai típusú könnyűolaj piacán (WTI) a történelemben példa nélküli jelenség volt megfigyelhető: az árfolyam a negatív tartományba zuhant. A kereslet összeomlásának hatására megteltek az olajtároló kapacitások, így a határidős olaj kontraktusokban óriási eladói nyomás alakult ki. Azok a szereplők, akik fizikai szállítást tudnak fogadni már egyáltalán nem vásároltak, míg azok, akik spekulatív vagy fedezeti vételi pozíciót tartottak, a kontraktus lejáratának közeledtével eladási kényszerbe kerültek. Április 20-án a WTI olaj -37,63 USD árfolyamon zárt, amelyet követően a piac hamar stabilizálódott, de egyes spekulánsok jelentős veszteséget könyvelhettek el.

Az alacsony, nulla közeli kamatok korszaka a legtöbb fejlett országban már a 2008-2009-es válság óta tart. A világ vezető gazdaságai közül egyedül az Egyesült Államok kezdett bele egy óvatos kamatemelésbe, annak hatására, hogy a munkaerőpiac egyre feszesebbé vált. Az idei év elejére némileg csökkentettek az irányadó rátán, de az 1,5-1,75% közötti sáv még mindig relatív magas volt más fejlett országokhoz képest. Márciusban két egymást követő, nagyon határozott kamatvágással az amerikai jegybank szerepét betöltő FED a 0-0,25%-ra csökkentette az alapkamatot és jelentős mértékben kibővítette az eszközvásárlási programját. Hasonlóképpen jártak el más jegybankok is és mindenki, aki csak megtehette 0% közelébe vitte le a kamatokat, eszközvásárlási programokat indított vagy a meglévők összegét növelte meg. Az Európai Központi Bank is hasonlóképpen járt el és még márciusban  750, majd decemberben további 500 milliárd eurós mennyiségi lazítást jelentett be, melynek keretében állampapírokat és vállalati kötvényeket vásárol. Az intézkedések hatására a piaci hozamok is rendkívül alacsonnyá váltak.

A kötvénypiac idei eseményeinek lefolyása két részre bontható. Tavasszal hirtelen hozamemelkedést láthattunk az alacsonyabb besorolású vállalati kötvények esetében, valamint a fejlett piacokhoz képest emelkedtek a hozamfelárak a periféria országokban is. Ez a reakció teljesen érthető, hiszen a piaci szereplők egy vagy több fokozattal biztonságosabb kibocsátók felé pozícionáltak, menedéket keresve a tőkéjüknek. 180 fokos fordulatot jelentett azonban a jegybankok minden korábbinál határozottabb fellépése, jelentős kamatcsökkentéseken és egyéb nem konvencionális monetáris eszközökön keresztül. Azóta hatalmas emelkedés bontakozott ki a kötvényárfolyamokban és ismét megnőtt a kereslet a kockázatosabb papírok iránt is. Év végére új rekordot beállítva 14.000 milliárd eurót is meghaladó értékű negatív hozamú adósság forog a kötvénypiacon.

Az idei év a devizapiacokon is igazi hullámvasutat eredményezett. Hatalmas mozgások és nem várt események szemtanúi lehettünk. Még olyan fizetőeszközök is jelentős esést szenvedtek el, amelyek máskor stabil devizának számítanak.

Az euró-dollár devizapárban is ideges mozgásokat láthattunk. A dollár első reakciója a koronavírusra meredek gyengülés volt, majd a kamatvágásokat követően hirtelen erősödni kezdett és az utoljára 2017-ben látott 1,07-es szint alá ment az euró-dollár. Azóta viszont kisebb-nagyobb hullámokban gyengült az amerikai deviza és decemberben már az 1,20-as árfolyamot is átlépte a jegyzés, köszönhetően a kockázati étvágy általános erősödésének és annak, hogy GDP arányosan az USA-ban láthattuk a legnagyobb élénkítő lépéseket.

A fejlődő piaci devizákban, azon belül a közép-kelet-európai régió fizetőeszközeiben is nagy elmozdulások szemtanúi voltunk. A forint euróval szembeni jegyzése márciusban elérte a 370-es szintet. Innen azonban korrekció következett, és júniusban, majd augusztusban is láthattunk 345 alatti árfolyamot, mielőtt októberben ismét megközelítette a kurzus a 370-es szintet. Az év végén a koronavírus második hullámának szigorító intézkedései és az uniós költségvetés körüli vita egyaránt nyomást helyezett a forint árfolyamára, amely az Európai Unióval folytatott viták zárásához közeledve enyhülni kezdett.

Rendkívül mozgalmas és bizonytalan évet tudhatunk a hátunk mögött. 2020 elejét Irán és az Egyesült Államok közötti konfliktus eszkalálódása, egy háború lehetősége árnyékolta be. A világgazdaság színterén a befektetők az USA és Kína közötti kereskedelmi háború fejleményeit figyelték. Később pedig az USA politikai és társadalmi eseményei, a Black Lives Matter demonstrációk, az elnök krízispolitikája, a pandémia és a polgári tüntetések kezelése egyaránt befolyásolták a piacokat. Akárcsak az elnökválasztás, melyet bár a demokrata Joe Biden nyert meg, a szenátus republikánus többségével szemben nehéz lesz átütő változásokat előidéznie az új amerikai elnöknek.

Az európai színtér meghatározó gazdaságpolitikai ügye idén is a Brexit volt, amelyben az utolsó utáni pillanatig nem közeledtek a felek álláspontjai. Hazai vonatkozásban pedig a jegybanki intézkedések és az uniós költségvetés körüli vita okozta a legtöbb izgalmat. Mindezeket az eseményeket azonban szinte teljesen elhomályosította az új típusú koronavírus, a 2020-as év és az évtized legmeghatározóbb gazdaság-, társadalom- és piacformáló jelensége.

Csak a legfontosabb gazdasági hírek

Nem kell tovább keresgélnie a híreket. Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy a legfontosabb gazdasági hírek találják meg Önt.

E-mail cím:

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell lépnie, vagy ha még nem regisztrált nálunk, regisztráljon!