Legfontosabb témák

Minden település költségvetésében jelentős részt képvisel a közvilágítás működtetése, amiben fontos tétel a villamos energia ára. Egy friss érdi projekt is bizonyítja azonban, új technológia bevezetésével akár 40 százalékkal is csökkenthető a villanyszámla, ráadásul úgy, hogy az önkormányzatnak egy fillérjébe se kerüljön a beruházás. A magyar közvilágítási rendszerek állapotáról, az ezek korszerűsítésében rejlő lehetőségekről, valamint az erre irányuló projektek nehézségeiről kérdeztük Horváth Szilvesztert, a Magyarországon és Szlovákiában közvilágítás-korszerűsítést végző GREP ZRT. vezérigazgatóját.

Eco.hu: A közvilágítás létezéséről többnyire csak akkor veszünk tudomást, amikor gond van vele, például mert nem működik megfelelően. Amikor a budapesti városvezetés azzal próbált meg költséget csökkenteni, hogy lerövidítette a közvilágítás napi működési idejét a dolog akkora vihart kavart, hogy Tarlós István végül visszakozni kényszerült. Lehet úgy spórolni a közvilágításon, hogy az ne okozzon ekkora felháborodást?

 

horváth_szilveszter_portreHorváth Szilveszter (H.Sz.):  Az említett üggyel kapcsolatban tudni kell, hogy a legtöbb településen a napfelkeltékhez és a naplementékhez igazítják a közvilágítás működését, ezek időpontjait az úgynevezett közvilágítási naptár rögzíti. Az áramszolgáltatók időzítő rendszerei a naptár alapján kapcsolják le, illetve fel a lámpákat. Budapesten és néhány nagyobb városban más a helyzet, itt saját ütemezés szerint működik a rendszer, vagyis naplemente előtt és napfelkelte után is világítanak. A fővárosba működik a legkifinomultabb megoldás, itt ugyanis az aktuális fényintenzitást figyelembe véve kapcsol be vagy le a közvilágítás, így például tiszta időben este később kapcsolnak fel a lámpák, míg egy borús napon hamarabb. Budapesten pár évvel ezelőtt a közvilágítási naptár szerinti működésre próbáltak meg átállni, de a negatív tapasztalatok miatt végül maradt a jelenlegi rendszer. Egyébként nem egyedi az eset, Pécsett is próbálkoztak hasonlóval, de többek között a tömegközlekedésben dolgozók panaszai miatt ott is visszaálltak a korábbi rendszerhez. A hajnalban járó csuklós buszok vezetői például arra panaszkodtak, hogy a kevés fényben nem látják a hátsó ajtókat a tükörben, ami balesetveszélyes.

Eco.hu: Budapesten mennyit lehetett volna spórolni az átállással?

H.Sz.: Nehéz pontos számot mondani, hiszen ahogy említettem, Budapesten időjárásfüggő is, hogy mennyit működik a közvilágítás, de a sajtóban 120-150 millió forintos megtakarításról írtak éves szinten. Ez nem sok, ha azt nézzük, a főváros közvilágítását üzemeltető Budapesti Közvilágítási Kft.  kb. 4,5 milliárd forintos éves költségvetésből gazdálkodik, de a döntéshozók szempontjából érhető, hogy keresik a megtakarítási lehetőségeket. Budapest kapcsán azonban tudni kell, hogy itt az elmúlt 7-8 évben jelentős fejlesztések történtek, így a város közvilágítása nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Ilyen méretű rendszereknél elsősorban a tervszerű üzemeltetéssel és karbantartással lehet optimalizálni a költségeket, nem pedig nagy volumenű korszerűsítéssel, hiszen az folyamatosan, ütemszerűen zajlik.

Eco.hu: Mikor éri meg a korszerűsítés?  

H.Sz.: Magyarországon tíz éve lezajlott egy nagyobb korszerűsítési hullám, ennek is köszönhető, hogy a hazai közvilágítási lámpatestek viszonylag fiatalok, így a teljes csere legtöbbször nem indokolt. Azonban ilyen esetben is van lehetőség a korszerűsítésre. Például nálunk nagyon elterjedtek a közvilágításban a 36 wattos kompakt lámpatestek, amelyek előtétlemeze – az úgynevezett gyújtó – önmagában plusz 10 wattot fogyaszt, vagyis amikor azt mondjuk, hogy egy lámpa 36 wattos, az valójában 46 wattot fogyaszt. Ezt a 10 wattos eszközt ma már ki tudjuk váltani egy mindössze 0,5 wattos elektronikával. Ugyanakkor a fényforrások is sokat változtak az elmúlt évtizedben, így a 36 wattos fényforrás helyett találhatunk olyan 22-23 wattosat, ami nagyjából ugyanazt a fényerősséget biztosítja. Meglévő nátrium fényforrású  lámpáknál pedig a tapasztalataink szerint jól alkalmazhatóak a korszerű, fehér színű halogén fényforrások.  Ilyen, viszonylag kicsi beavatkozásokkal az egyébként korszerűnek számító sárga fényű nátriumos lámpák energiafelhasználása is 30-35 százalékkal csökkenthetőek.

Eco.hu: És mi a helyzet a LED-es technológiával?

H.Sz.: Jelenleg a LED-es technológia talán a legkorszerűbbnek számít a közvilágításban, de ennek megtérülése attól is függ, hogy milyen technológiát szeretnénk lecserélni.  A friss KEOP-os pályázatok esetében például 15 éves időtávra vizsgálják meg, hogy a korszerűsítés milyen fajlagos megtakarítást eredményez. A számításkor figyelembe kell venni a LED-es lámpák árát, a várható karbantartási költségeket és a számított energiamegtakarítást, majd ezek alapján lehet csak eldönteni, hogy megéri-e a korszerűsítés, és ha igen, milyen megoldás a kifizetődő. Egy manapság korszerűnek számító halogén izzós közvilágítást, amit 3-4 éve építhettek csak ki, például szinte biztosan nem éri meg LED-re lecserélni, mert nincs olyan nagy különbség a két rendszer fényhasznosítása között. De ha valahol régi higanylámpa működik, ami rendkívül energiapazarló, ott a csere szinte biztosan megéri. Komlón – ahol nemrég dolgoztunk egy projekten – a 80 wattos higanylámpákat – amelyek tényleges fogyasztása 92 watt volt – 20 és 28 wattos LED-ekre cseréltük, ami jelentős megtakarítást jelentett.

Eco.hu: Folyamatban van egy nagyobb érdi projektjük. Ott mi a feladat?

H.Sz.: Érden mintegy 9 ezer lámpatestet újítunk fel. A meglévő nátriumos égőket és az előtéteket cseréljük halogén égőkre és korszerű elektronikára, a kompakt lámpákban pedig szintén előtét és fényforrás cserét végzünk.

Eco.hu: Mennyi idő alatt térül meg ez a projekt?

H.Sz.: A beruházás 5 év alatt térül meg, ennek ideje alatt a település kiadásai 10 százalékkal lesznek alacsonyabbak a jelenleginél, míg az 5 év leteltét követően a megtakarítás 35-40 százalék között alakul majd. A modernizációt követően a települési közvilágítás áramfogyasztása 41 százalékkal, évi 2445 megawattóráról 1443 megawattórára csökken, amivel a város körülbelül 450 háztartás éves áramigényét takarítja meg.

Eco.hu: Honnan van pénze erre a településnek?

H.Sz.: A beruházás Érd városa számára nem jelent költséget, az üzemeltetést és a karbantartást is a GREP Zrt. finanszírozza meg. Az ilyen úgynevezett ESCO projektek esetében a beruházó finanszíroz, a megtérülés pedig a tényleges költségcsökkentésből jön össze. Érd esetében 5 éves futamidőben állapodtunk meg, ez idő alatt a magtakarítás nagy része a finanszírozóé, a lejáratot követően viszont a teljes összeg az önkormányzaté marad, vagyis ekkortól csökken 35-40 százalékkal a település villanyszámlája.

Eco.hu: Az öt éves futamidő általánosnak tekinthető?

H.Sz.: Településenként változik a konstrukció, van ahol a település egyáltalán nem kér a megtakarításból, csak hogy minél rövidebb legyen a futamidő. Érd esetében volt egy már előkészített projekt, erre kellett ajánlatot adni, így alakultak ki a végső feltételek. A projektek futamideje és a megtérülés azonban attól is függ, hogy az adott település mennyiért vásárolja a áramot. Ha nagyon olcsó a villamos energia, akkor a település nincs rákényszerítve a spórolásra, és persze lassabb a projektek megtérülése is.

Eco.hu: Egy közvilágítási rezsicsökkentés ezek szerint nem jönne jól a GREP-nek?

H.Sz.: Azt gondolom, hogy ha mesterségesen alacsonyan tartjuk a szolgáltatások értékét, akkor az energiapazarlás marad, hiszen a felhasználó nincs rákényszerítve a spórolásra. Magyarországon a közvilágítási tarifák egyébként átlagosnak mondhatók, Szlovákiában például – ahol szintén jelen vagyunk projektekkel – a tapasztalatunk szerint 10-15 százalékkal többet fizetnek az áramért a települések.

Eco.hu: Beszélt a KEOP pályázatokról. Milyen nagyságrendű forrásokat mozgat ez meg?

H.SZ.: Körülbelül 5 milliárd forint értékben írtak ki KEOP pályázatokat, a nyertes önkormányzatok pedig most kezdik kiírni ezekre a közbeszerzési eljárásokat. Ez elenyésző része csak a teljes modernizációs igénynek, ami jelenlegi becslésünk szerint eléri az 50-70 milliárd forintot országos szinten. Ennyi pénzt lehetne jelenleg értelmezhető megtakarítást hozó fejlesztésekre elkölteni.

Eco.hu: Térjünk vissza a finanszírozáshoz. A KEOP-os pályázatokon nagyrészt az Unió állja a beruházást, a 80-85 százalékos intenzitású pályázatoknál az önrész minimális. De az ESCO projektek esetében hogyan oldják meg a cégek a finanszírozást? Adnak ma a bankok hitelt?

H.Sz.: Sajnos nem nagyon, és nem tudom megmondani, hogy ennek mi az oka, hiszen a megfelelően alátámasztott fejlesztések megtérülnek, az önkormányzatok döntő része – főleg a leginkább érintett kisebb települések esetében – rendesen fizeti a számlákat. Éppen ezért sok projektbe a kivitelező a saját pénzét, a vállalat tőkéjét teszi bele, ami viszont korlátozza a növekedési lehetőségeket. Szlovákiában is nehezebb a helyzet, mint a válság előtt, de ott valamivel könnyebb hitelhez jutni, mint Magyarországon. Egy egészséges rendszerben általában a projekt 20 százalékát a befektető, 80 százalékát a bank finanszírozza meg.

Eco.hu: Mi a helyzet az MNB Növekedési Hitelprogramjában elérhető kedvezményes hitelekkel?

H.SZ.: Eddig nem jártunk sikerrel, mert az NHP kritériumait nem kifejezetten projektfinanszírozásra dolgozták ki. Pedig a lehetőség nagyon jó, az ilyen kedvezményes források sokat lendíthetnek a friss beruházásokon. Azonban az önkormányzatoknak is elérhetnek kedvezményes forrásokat infrastrukturális fejlesztésekre, amivel viszont kevés településvezető van tisztában. A Magyar Fejlesztési Banknak van egy terméke, amit a bank leányvállalata, a Regionális Fejlesztési Holding kezel, ezen keresztül az önkormányzatok rendkívül kedvező feltételekkel juthatnak hitelhez. Ennek némileg korlátot szab, hogy a nagyobb összegű önkormányzati hitelekhez kormányzati engedély szükséges.

Eco.hu: Akkor miért nem élnek ezzel a lehetőséggel az önkormányzatok?

H.Sz. A legnagyobb probléma az, hogy egy ilyen hiteligénylés szakmai részének összeállításához mindenképp külső szakértőt kell bevonniuk az önkormányzatoknak. Egyedüliként talán Budapest engedheti meg magának, hogy önálló céget tartson fenn a közvilágítás, mint közmű üzemeltetésére, a kisebb településeken a műszaki iroda vezetőjének kell többek között ehhez a területhez is értenie. És akkor még ott van a projektfinanszírozás kérdése is.

Eco.hu: Miért nem kezeli regionális szinten a közvilágítást?

H.Sz.: Minden évben felmerül bizonyos centralizálás lehetősége, de végül mindig elhal a kezdeményezés. Azért nehéz ügy ez, mert a közvilágításban kuszák a tulajdoni viszonyok. A hálózat és a lámpatestek az áramszolgáltató tulajdonában vannak, de csak a hálózat karbantartása az ő feladata, amiért a villanyszámlában külön díjat kap. A lámpatesteknek a karbantartása az önkormányzat feladata, ezzel  pedig bármilyen megfelelő engedéllyel rendelkező céget megbízhat. Korábban a karbantartás is az áramszolgáltatók monopóliuma volt, de pár éve liberalizálták ezt a tevékenységet. A hálózatok karbantartását ugyanakkor még mindig nem tudjuk átvenni az áramszolgáltatóktól. Ilyen helyzetben az áramszolgáltató nem feltétlenül érdekelt a hálózat és az infrastruktúra korszerűsítésében, hiszen a beruházással csökken a villamos energia felhasználás, így kevesebb áramot tud eladni az önkormányzatnak. Ráadásul a hálózat fenntartásáért is a beépített lámpatest teljesítmény alapján kapják a monopol helyzetben lévő díjat a szolgáltatók, ami szintén csökken egy esetleges korszerűsítést követően. Ez még inkább fáj nekik.

Eco.hu: És akkor kié a technológia, amit beépítenek a lámpatestbe? Ez így kicsit zavaros.

H.Sz:: A lámpatestnek vannak úgynevezett fő alkatrészei, például a doboz és a műanyag előlapok, ezeket nem nagyon kell cserélni. Az égő valamint az előtétlap – ami ahhoz kell, hogy az égő begyútson – azonban olyan fogyóeszköz, amit rendszeres időközönként cserélni kell a megfelelő működéshez. Ez utóbbiak cseréje karbantartásnak minősül. Jogilag ezek tulajdoni helyzete nem tisztázott, amivel jelenleg senki nem is foglalkozik. Úgy tudom, hogy van olyan kormányzati szándék, hogy ezt a helyzetet rendezzék.

Eco.hu: A tisztázatlan viszonyok gátolják a fejlesztéseket?

H.Sz.: Legalábbis nem egyszerűsítik a dolgokat. Adott például egy önkormányzat, amelyik 10 éve saját pénzen lecserélte a közvilágítási lámpatesteket, melyeket azután az akkori jogszabályoknak megfelelően átadott az áramszolgáltatónak. Most, ha az önkormányzat mással szeretné a karbantartást és üzemeltetést elvégeztetni azokon a lámpatesteken, amelyeket korábban a saját pénzén lecserélt, akkor bérleti díjat kell fizetnie ezért az áramszolgáltatónak. Van település, ahol ez több millió forintot jelentene évente. Így viszont már nem is biztos, hogy megéri a fejlesztőnek bajlódni a modernizációval.

Fülöp Norbert

 

Csak a legfontosabb gazdasági hírek

Nem kell tovább keresgélnie a híreket. Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy a legfontosabb gazdasági hírek találják meg Önt.

E-mail cím:

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell lépnie, vagy ha még nem regisztrált nálunk, regisztráljon!