Néhány hónappal ezelőtt még meghökkenéssel olvastuk a híreket arról, hogy a lakosság igazi felhalmozó vásárlásba kezdett. A járványhelyzet elhúzódásával ugyan csillapodtak a kiürült polcokkal kapcsolatos félelmek, viszont úgy tűnik, a vásárlási szokásaink gyökeresen megváltoztak, felbolygatva az ellátási láncok eddigi működését. Másképp és másra költünk, a luxus fogalma teljesen átértékelődött. Nézzük, hogy hogyan alakultak a fogyasztói trendek a 2020-as évben.

Az online vásárlás lett a befutó

A járványhelyzet valódi nyertese a forgalmi adatok tekintetében, egyértelműen az e-kereskedelem. A koronavírus online vásárlási kedvre gyakorolt hatása közvetve már az év első negyedévében is érezhető volt, azonban a második negyedévre vált igazán meghatározóvá. A GKI Digital és az Árukereső.hu közös elemzéséből kiderült, hogy az év első kilenc hónapjában a hazai online kereskedelem bruttó 526,5 milliárd forintos forgalmat ért el, amely éves összevetésben nem kevesebb, mint 30 százalékos bővülést jelent . A számok pedig az ünnepi időszak alatt várhatóan csak tovább növekednek, a vásárlók a korlátozások miatt sokan inkább a webshopokat választják ajándékvásárlás céljából is.

A bankkártyás fizetést is jobban szeretjük

A magyar lakosság nemzetközi viszonylatban is, kiemelten ragaszkodik a készpénz használathoz, a háztartások készpénzállománya mintegy 5400 milliárdra tehető. Habár a gazdaság – és monetáris politika részéről a készpénzmennyiség átcsoportosítására számos, számlaközi pénzforgalmat ösztönző intézkedés született az utóbbi években, úgy, mint például az áfa alanyok online adatszolgáltatási kötelezettsége vagy az azonnali fizetési rendszer, úgy tűnik, a járványhelyzet nyitotta meg a kapuit a kártyás vásárlások nagyobb népszerűségének. Bár még mindig a készpénz a leggyakrabban és legnagyobb értékben igénybe vett fizetőeszköz, de fontos változás, hogy korábban nem tapasztalt ütemben gyorsult a kártyás fizetések térnyerése. Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) tagjai közreműködésével készített, reprezentatív kutatás szerint járványügyi helyzet kialakulása óta a megkérdezettek 35 százaléka elektronikus módon fizet, amikor csak lehet, illetve az esetek többségében a készpénz használatát inkább elkerülik.

Karácsonyi ajándékok, idén szűkösebben?

A pandémiás helyzet és a romló gazdasági mutatók azt sejtetik, hogy idén bizony szűkösebb a családok karácsonyi vásárlásokra szánt kerete. A Budapest Bank felmérése ugyanakkor azt az eredményt hozta, hogy az idei ünnepekkor a tavalyi évvel megegyező összeget, átlagosan 58.600 forintot terveznek karácsonyi ajándékok vásárlására költeni a magyarok. Némiképp azért árnyalja a képet, hogy a megkérdezettek ebből a keretből az előző éves adatokhoz képest több, összesen 7 szerettüket tervezik megajándékozni. Vagyis, az egy-egy ajándékra költött átlagos összeg azért mégiscsak alulmúlja az eddigi számokat. A kutatás szerint az ajándékokért a többség érintésmentesen, bankkártyával fizet, a vásárláskor pedig idén jelentősen nagyobb a webáruházak szerepe.

Fogyasztói döntések: mást keresünk és értékelünk

A koronavírus-járvány a forgalmi adatokon és a fizetési szokásokon túl számos más változást hozott, leginkább a választásaink és értékítéletünk tekintetében. Számos kutatás felszínre hozta ugyanis, hogy a pandémiás helyzet miatt jóval fontosabbá vált az egészségünk védelmének kérdése, amivel párhuzamban fokozottabban figyelünk az egészségtudatosságra. Olyan magatartásminták is előtérbe kerültek, mint a szeretteink védelme és a biztonságérzet iránti törekvések.

Szemléltető adat, hogy a pwc által végzett összehasonlító kutatás szerint a járvány kitörése előtt a városi lakosok az arra vonatkozó kérdésre, hogy miért élnek városban, a három legfontosabb okként a munkahelyi lehetőségeket (31%), a biztonság és védelemi szempontokat (27%) és az egészségügyet (19%) jelölték meg. A világjárvány kitörése után viszont a megkérdezett városlakók 49%-a jelölte meg a biztonságot és védelmet, 45%-a az egészségügyet és szintén 45%-a a munkahelyi lehetőségeket. Vagyis a pandémiás helyzet hatására jelentősen átformálódtak az életminőség szempontjából fontos tényezőkkel kapcsolatos értékítéletek.

Fenntarthatóság a jövő kulcsa

A koronavírus okozta sokk közpolitikai szinten, egész Európa számára egyértelművé tette választást: a hasonló járványhelyzetek elkerülése és a fenntartható jövő érdekében a zöld, digitális és alkalmazkodásra képes közösség létrehozása a cél.

Bár minden bizonnyal a nemzetközi közösségnek akár évtizedekre is szüksége lehet ahhoz, hogy felmérje a válság teljes terjedelmét, többek között annak demográfiai, illetve a szennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt hatását, már vannak arra utaló jelek, hogy a koronavírushoz kapcsolódó intézkedések rövid és hosszú távon is hatással lehetnek a környezetre.

Ez alapot szolgált arra, hogy az Európai Bizottság az ún. európai zöld megállapodásban tegyen javaslatot a hosszú távú fenntarthatóságra való átállásra, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai megfontolásokat középpontba helyezve. Ehhez pedig jelentős szakpolitikai csomagokat is hozzárendelt, többek között a közelmúltban javasolt, biodiverzitási és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiákat.

A fenntarthatósági prioritásokat a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó 1,1 billió EUR összegű uniós költségvetési javaslat is egyértelműen tükrözi.

 

Csak a legfontosabb gazdasági hírek

Nem kell tovább keresgélnie a híreket. Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy a legfontosabb gazdasági hírek találják meg Önt.

E-mail cím:

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell lépnie, vagy ha még nem regisztrált nálunk, regisztráljon!