2020-ban, mikor akarva-akaratlanul is megosztunk önmagunkról temérdek információt a virtuális térben, sokszor van olyan érzésünk, hogy „ezek” – legyenek azok bárkik -, mindent tudnak rólunk. Mégis, könnyen lehet, hogy jövőre hivatalos megkeresést is kapunk, hogy járuljunk hozzá a magyar lakosságot leképező adatgyűjtéshez, amelynek jelentősége jóval nagyobb, mint gondolnánk. Bele kívánunk szólni a politikába? Nos, itt az alkalom! A népszámlálás folyamatban!

Így számolnak minket: a magyarországi adatfelvételről

A magyarországi népszámlálás múltja egészen a kiegyezés koráig nyúlik vissza. Akkor, a Kereskedelemügyi Minisztérium alárendeltsége alatt működő, statisztikai szakosztály feladata volt a népesség és lakásállomány felmérése, ami az önállósodó Magyar Állam gazdasági, költségvetései tervezéséhez nélkülözhetetlen volt. 1872-ben, a Nemzetközi Statisztikai Kongresszus határozott úgy, hogy az európai országok mindig egy időben, a 0-ra végződő években tartsanak teljes körű népszámlálást itthon pedig az 1897-ben elfogadott törvény ruházta fel az akkor már Központi Statisztikai Hivatalként működő szervezetet jelentős önállósággal, ahonnan számítva az adatgyűjtés szakmai színvonala is egyre magasabb szintre tört.

A későbbiekben a második világháború utáni körülmények voltak azok, amelyek a népszámlálás szükségességét megnövelték, olyannyira, hogy az 1950-es adatfelvételt egy évvel előre is hozták. Fontos volt, hogy a döntéshozók már 1949-ben számot tudjanak vetni a háborús veszteségekről és a jelentős méreteket öltött népvándorlásról, be- és kivándorlásról; gondoljunk csak a svábok ki- és felvidéki magyarok betelepítésére.

A rendszerváltás időszakában is nagy jelentősége volt az adatgyűjtésnek, habár nem volt könnyű dolga a népszámlálási biztosoknak, hiszen a feszült belpolitikai légkör nagy bizonytalanságot szült, így kevésbé volt készséges a lakosság az adatszolgáltatásban. A szervezőknek így nagy figyelmet kellett fordítaniuk a tájékoztatásra, nemcsak a sajtó és plakátok, hanem gyufacímkék és bélyegek is hivatottak voltak arra, hogy jó hírét keltsék a népszámlálásnak.

A legutóbbi, azaz a 2011-es népszámlálás pedig a szinte legtöbbet hivatkozott, hiszen ez volt az első, amit az EU tagjaként hajtottunk végre, és amire az egyes tagországok adatainak összehasonlíthatósága érdekében az uniós jogszabályok köteleztek is minket. Forradalmi újításként hatott, hogy ekkor már az interneten keresztül is ki lehetett tölteni a kérdőíveket.

A népszámlálás: gazdaság, társadalom és kőkemény politika

A népszámlálás célja, hogy azzal egy adott ország teljes népességének létszámát megállapítsák, és hogy a lakosság egyedeire vonatkozó, célzott adatokat gyűjtsenek be. Az így számszerűsített információik gazdasági, közigazgatási döntések alapjául szolgálnak, illetve tudományos kutatások során is hasznosítják azokat, az eredményeknek ráadásul igen nagy politikai jelentősége is lehet.

Mivel az adatok a teljes lakosságot leképezik, a közpolitikák, illetve politikai diskurzusok eredményességének és társadalmi leképeződésének tükrei is egyben, az eszközökhöz mérten szinte torzításmentesen. Például a mért születésszám igazolhatja, hogy mennyire volt sikeres egy ösztönző (vagy ösztönzőnek gondolt) családpolitika. A lélekszám megmutathatja, hogy mennyire hatékony egy-egy régió felzárkóztatása érdekében bevezetett programcsomag. Hogy hogyan alakul az elvándorlás. Egy magát erősen keresztény és nemzeti öntudatot képviselő kormány mögött milyen valójában a lakosság identitása. Azaz olyan kérdésekre kaphatunk választ, amelyek visszaköszönhetnek kampányokban, okot adhatnak az ellenzéknek a számonkérésre vagy témát a kormánynak önmaga legitimitásának igazolására.

Az előző, 2011-es népszámlálás adatai például azt mutatták, hogy 2001-hez képest a magyar nemzetiségűnek vallók aránya 12%-kal csökkent (8,5 millióra volt tehető). A legutóbb begyűjtött adatok a magyar társadalom markáns elvilágiasodásáról is tanúbizonyságot tettek, ugyanis 2001 óta, egy évtized alatt minden felekezet létszáma csökkent, például az 1,7 milliós fővárosban a korábbi 1,14 millióról 748 ezerre esett vissza a magukat istenhívőnek vallók száma. Akkor még alig egy éve kormányzott a keresztényi értékrendet hangsúlyozó jobboldal, amelyet nyolc éves baloldali hatalomgyakorlás előzött meg, a számok így nyers értelemben tulajdonképpen tükrözték is a korábbi kormány ideológiát, izgalmas kérdés, hogy azóta ez hogyan változhatott.

És itt a következő, lehet, hogy Önt már bevonták?

Nem kell sokáig várnunk már, hogy a kérdésekre választ kaphassunk. A következő népszámlálás 2021-ben esedékes, amely előszeleként már idén, augusztus 31. és október 7. között próbanépszámlálást tartott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A próbafelvétel célja a népszámlálás minél pontosabb szakmai előkészítése, illetve a válaszadók számára a legkényelmesebb lehetőségek finomhangolása. 72 település, mintegy 14 000 háztartását vonták be az önkéntes válaszadásba. Már a próbafelvétel is reprezentatív, azaz a teljes magyar társadalmat leképezi, így egy-egy kitöltő közel 350 háztartást képviselt.

A hivatalosnak számító adatfelvételre pedig jövő év május 1. és június 28. között kerül sor. A Hivatal tájékoztatása szerint a népszámlálás csak a szükséges mértékben fogja a lakosságot terhelni, és a résztvevőknek természetesen lehetősége lesz interneten keresztül megválaszolni a feltett kérdéseket. A kérdőív kb 10–15 perc alatt kitölthető.

Az adatok most is fontos ismérvek mentén (például népesedés, iskolázottság vagy foglalkoztatottság), részletes területi bontásban fogják tükrözni az ország aktuális demográfiai összetételét, társadalmi helyzetét és ne felejtsük el, hogy a gazdasági és politikai színtéren is fontos eredményekre számíthatunk.

Többek között, hogy a több mint 10 év alatt, a nemzeti értékeket hangsúlyozó kormány kommunikáció hogyan váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a lakosság milyen arányban nyilatkozik (magyar) nemzeti identitásáról, illetve vallásosságáról? Hányan hagyták el az országot valójában és tartósnak bizonyul a külföldi letelepedés?

Mit tükröznek a számok arról, hogy az ország falvai, községei valóban rohamos mértékben néptelenednek? Hogyan változott kisebbségeink, köztük például a cigányság lélekszáma és társadalmi helyzete?

Az eredmények minden bizonnyal fontos elemei lesznek a politikai kommunikáció formálódásának, a kormány és az ellenzéki oldalon egyaránt, amelyek akár a következő választásokra is hatást gyakorolhatnak.

Amerika census 2020 : egy valódi politikai botrány

Már láthatjuk, hogy a népszámlálás korántsem egy száraz statisztikákat eredményező, „egyszerű” adatgyűjtés, hanem akár forrongó politikai indulatok melegágya is lehet. Remek példa erre a közelmúlt egyik leghangosabb amerikai közéleti botránya, amit az váltott ki, hogy Trump – később a bíróság által jogellenesnek ítélt módon – rendeletben zárta ki az államok területén legális papírok nélkül élő – több millió fős társadalmi csoportot képező – bevándorlókat az idén esedékes adatgyűjtésből, amely ellen számos szövetségi állam, jogvédő és politikus is tiltakozott. Azért élezi ki a kérdés ennyire a közhangulatot, mert az Egyesült Államokban a népszámlálási adatok alapján szabják meg a választási körzeteket, az azokat megillető mandátumok számát, valamint azt, hogy miként osztják el a szövetségi forrásokat. Ráadásul az ideológiai megosztottság mentén az etnikai hovatartozás kérdéseire is igen érzékeny az amerikai társadalom.

A nyár folyamán ellentmondásos hírek láttak napvilágot arról, hogy a koronavírus-járvány miatt meghosszabbítják-e a szeptember 30-i adatfelvételt vagy sem, azzal, hogy Trump jelentősen sürgette az adatfelvétel lezárását. Az ellenzék szerint azért, hogy a pontatlan eredményeket a republikánusok előnyére tudják fordítani a közelgő választásokon.

A legfrissebb hírek szerint a népszámlálást meghosszabbították október 31-ig, bár jelenleg még bizonytalan, hogy így be tudják- e tartani az év végi határidőt arra vonatkozóan, hogy a kapott számok alapján elosszák az egyes államokra jutó kongresszusi helyeket. Az is kérdéses, hogy ha olyan eredmény születik, amely nem kedvez Trump apparátusának, vajon elfogadják-e azt vagy folytatódik a közéleti botránysorozat.

Csak a legfontosabb gazdasági hírek

Nem kell tovább keresgélnie a híreket. Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy a legfontosabb gazdasági hírek találják meg Önt.

E-mail cím:

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell lépnie, vagy ha még nem regisztrált nálunk, regisztráljon!