A Magyarországgal egy régióban lévő Európai Uniós országok közül Szlovéniában és Szlovákiában már lehet euróval fizetni és ha lehet hinni a híreknek, hamarosan ez lesz a helyzet Bulgáriában és Horvátországban is, miközben Magyarországon még az sem biztos, hogy az aktuális kormányzat és a központi bank szeretne egyáltalán csatlakozni az eurózónához. Bulgária esetén a szándék az biztosan megvan, Vladiszlav Goranov bolgár pénzügyminiszter nemrégiben tett bejelentése szerint az ország 2022. januárjában bevezetheti az eurót és az ehhez kapcsolódó előkészületek nagyon jól állnak.

A bolgár parlament meg is változtatta február elején a vonatkozó törvényeit, hogy lehetővé tegye az ország csatlakozását a bankunióhoz és az euró előszobájának tartott ERM-2 árfolyamrendszerhez is, még a nyár folyamán. Az ország egyébként jelenleg teljesíti az euró bevezetésének főbb kritériumait, tehát többlettel rendelkezik, az infláció ellenőrzés alatt áll, minimális az eladósodottság, bár a korrupcióval és a szegénység kezelésével még komoly problémák vannak.  Mindenesetre Valdis Dombrovskis, euróért és szociális párbeszédért felelős Európai Uniós alelnök pár napja azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi helyzet szerint 2022. közepe előtt biztosan nem lesz bolgár euró, addig pedig több feltételt is tartania kell Bulgáriának – például az ERM-2-ben az euróövezeti belépés előtt két évig csak plusz-mínusz 15 százalékkal ingadozhat az adott ország.

De akárhogy is legyen, ha egyszer sikerülne mondjuk a bolgároknak bejutni az eurózónába, akkor jelentős fejlődésnek indulhatna a gazdaság, olyan szektorok mint a szerencsejáték vagy éppen az online kereskedelem valódi szárnyalásba kezdenének, ahogy a feldolgozóipar és az export is jelentős lökést kapna. Ezen kívül az euróövezetbe bekerüléssel az ország gazdasága kapna egy plusz védelmet is, tehát a bolgárok számára mindenképpen csak haszonnal járna egy ilyen lépés.

Horvátország is teljes erővel azon dolgozik, hogy csatlakozhasson az eurózónához, az ország hivatalosan is kérte felvételét az ERM-2 árfolyamrendszerhez és a jelenlegi állás szerint van rá esély, hogy idén csatlakozhatnak is. Ha ez pedig sikerül és az ERM-2-ben képesek lesznek 15%-os kilengésen belül tartani az euróval szemben a kunát, akkor 2022. tavaszán már döntés születhet a horvátok csatlakozásáról, tehát praktikusan 2023-ban már a magyar nyaralóknak is eurót kell váltaniuk nyaralásuk előtt.

És mi a helyzet Magyarországgal? Alapvetően a közvélemény részéről a támogatás meglenne az euró bevezetésére vonatkozóan, viszont nemrégiben a Magyar Nemzeti Bank kiadott egy kötetet, amelyből kiderült, hogy a bank meglátása szerint milyen feltételeknek kellene teljesülnie az euró bevezetéséhez és ezektől sajnos több esetben elég messze áll az ország (legalábbis a bank megítélése alapján). Pedig még 2004-ben, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, az aktuális politikai vezetés még arról beszélt, hogy 2008-ban már euróval fizethetünk az országban, de aztán előbb a gazdaságpolitikai intézkedések, később pedig a válság vezetett oda, hogy nem hogy közeledtünk, de inkább távolodtunk az eurózónától.

A helyzet annyiban nem változott már jópár éve, hogy az Orbán-kormánynak nincs csatlakozási célja, nincs céldátuma, sőt nem is igazán beszélnek róla, legutóbb január elején érintette Orbán Viktor a kérdést, akkor arról beszélt, hogy beláthatatlan következményei lennének, ha az ország mostanában bevezetné a közös fizetőeszközt. A beláthatatlan következmények például azt kell érteni, hogy komoly drágulás következne be, ami több Európai Uniós országban is látható módon megviselné a társadalom bizonyos szegmenseit. Alapvetően az 1992-ben, a Maastrichti Szerződésben megfogalmazott öt kritérium teljesítése áll a középpontban, ha azt akarjuk megmondani, mikor csatlakozhat Magyarország az Unióhoz és meglepő módon, az ötből hármat már most teljesítünk, egynél csak a kormány döntésén múlik, hogy mikor teljesítjük és csak egyetlen egy van, amelyet nem tudunk teljesíteni jelenleg.

Ez utóbbi az inflációra vonatkozó feltétel, de igazából az elmúlt években jópárszor teljesítettük ezt is, úgyhogy ha azt akarjuk megvizsgálni, hogy mi a különbség Bulgária, Horvátország és Magyarország között az euró bevezetésével kapcsolatban, akkor a válasz egyértelmű: a szándék. Magyarország ugyanis Lengyelországhoz hasonlóan még mindig nem tudta eldönteni, hogy szeretné-e és jól járna-e az euró bevezetésével, úgyhogy ha a címben feltett kérdésre akarjuk megadni a választ, akkor nem, Magyarország nem követi a fent említett két országot. Most még biztosan nem.

Csak a legfontosabb gazdasági hírek

Nem kell tovább keresgélnie a híreket. Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy a legfontosabb gazdasági hírek találják meg Önt.

E-mail cím:

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell lépnie, vagy ha még nem regisztrált nálunk, regisztráljon!