A legrosszabb forgatókönyv látszik kirajzolódni az üzleti szférában dolgozók számára a koronavírus-járvány gazdasági következményeit illetően. A járvány második hulláma régiószerte elsöpörheti a korábbi növekedési álmokat, és ma már a veszteségek mérséklése a cél az összes környező országban. Körülnéztünk, hogy a környező országok a második hullám alatt hogyan kezelik a helyzetet.

Ausztria

Fagyos hangulatban fordult rá az osztrák gazdaság az idei őszre. A koronavírus-járvány első hulláma az előző téli turisztikai szezonnak „csak” a végét kapta el, ellenben a pandémia második hulláma nyugati szomszédunkhoz is megérkezett szeptemberre, alaposan lehűtve a karácsonyi vásárokkal, valamint a soron következő síszezonnal kapcsolatos üzleti várakozásokat.

A várható károk ellensúlyozására a Sebastian Kurz vezette bécsi kabinet azzal reagált, hogy szeptember 18-án 15 milliárd euróról 19 milliárd euróra növelték a 2020 tavaszán meghirdetett likviditássegítő program keretösszegét. A konstrukció lényege, hogy közvetlen támogatás, állami hitelgarancia vagy kedvezményes kamatozású állami kölcsönökön keresztül kaphatnak a vállalkozások finanszírozást, hogy fenn tudják tartani működőképességüket, és fedezni tudják rövid lejáratú kötelezettségeiket.

Külön 120 millió eurós állami támogatási keretet alakítottak ki az alsó-ausztriai vállalatok számára is, amivel a külső finanszírozáshoz való hozzáférésük megkönnyítését célozzák, méretüktől függetlenül. A nonprofit társaságok és a kapcsolódó szervezeteik támogatására pedig 665 millió eurót mozgósítottak.

Szlovénia

Az ősz beköszöntével Szlovéniában is rekordot rekordra halmoz a fertőzöttek száma. Zdravko Pocivalsek gazdasági miniszter szerint a világjárvány egyelőre megjósolhatatlan következményekkel jár a gazdaságban, ugyanakkor minden egyes intézkedéssel közelebb kerülnek ahhoz, hogy leküzdjék a válságot.

A szlovén állami támogatási program inkább a pénzügyi terhek közvetlenebb csökkentésére helyezi a hangsúlyt. Az állami tulajdonban lévő ingatlanok esetében elengedik a bérleti díjakat, bértámogatásokat nyújtanak, és mentességet adnak bizonyos járulékok fizetése alól. A program része még a beruházásokhoz és működőtőke-hitelekhez nyújtott állami kezességvállalás, illetve bizonyos hitelek esetén a törlesztési moratórium is. A nyár végén további 100 millió euró keretösszegű programról hoztak döntést a járványhelyzet által érintett vállalatok, valamint a koronavírus szempontjából releváns termékek kutatás-fejlesztésének és gyártásának állami támogatására. Az állami szerepvállalás ez esetben is közvetlen támogatás, illetve nulla kamatozású hitelek formájában valósul meg.

Csehország

A visegrádi négyek előtt most is nyitva áll – csakúgy, mint szinte mindvégig – a magyar határ, habár a cseh állapot drámai fordulatáról számolnak be a helyi híroldalak. A helyzetet mutatja, hogy a hetekben a kormány több tagja is megfertőződött. A vírushelyzet a gazdaságot is jelentős mértékben sújtja, a cseh kormányfő szerint nehéz ősz vár az országra.

A kabinet sokrétű intézkedésekkel igyekszik tompítani a károkat. Szeptemberben egy olyan 305 millió eurós programot fogadtak el, amely a koronavírus-járvány által leginkább sújtott egyéni vállalkozókat célozza. A támogatás értelmében a 2020. márciustól augusztusig terjedő időszakra vonatkozó kötelező havi egészségbiztosítási járulékok befizetését elengedik, és fizetési halasztásban is részesülhetnek az érintettek. 126,7 millió euró keretösszegben azoknak a vállalkozóknak is nyújtanak célzott támogatást, akik szálláshelyekkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak, de a tevékenységük beszüntetésére kényszerültek a hatósági korlátozó intézkedések következtében.

Szlovákia

A szlovák helyzet némiképp ellenmondásos. Nem véletlenül bírálta a cseh kormányfő is erősen a szomszéd országot a nemzetközi sajtóban. Babis szerint ugyanis Szlovákiában jóval kevesebb vírustesztet végeznek, ezért tudják az európai átlagnál jóval alacsonyabban tartani a regisztrált fertőzöttek számát. Ezzel együtt a szlovák gazdaság sem ússza meg könnyen a járványt, nem mindennapi gazdaságélénkítő intézkedésekkel igyekeznek itt is tompítani a helyzetet.

A szlovák támogatási program fő célja szintén a koronavírus-járvány és a korlátozások miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalkozók megsegítése és a munkahelyek védelme. Bértámogatási intézkedés keretében a szlovák hatóságok finanszírozzák azon vállalkozások bérköltségeinek egy részét, amelyek a támogatás híján az alkalmazottaik elbocsátására kényszerülnének. Augusztusban pedig – a régióban kifejezetten egyedülálló módon – egy innovatív vállalatok célzó, 25 millió eurós támogatási programról is döntöttek. A 18 és 36 hónap közötti lejáratú hitelfinanszírozást azok a vállalatok igényelhetik, amelyek a nemzetközi piacokon nagy keresletre számot adó innovatív termékeket gyártanak vagy szolgáltatást nyújtanak.

Horvátország

A horvát gazdaságot erőteljesen megrázta, hogy a nyári turistaszezon messze elmaradt a szokásostól. A jelek szerint a magyarok is megfogadták Orbán Viktor szavait, aki több Balatonra és kevesebb Adriára buzdította a lakosságot. Ivana Herceg, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletének igazgatója szerint ugyanis a tavalyi év első nyolc hónapjához képest 57 százalékkal csökkent Horvátországban a magyar turisták vendégéjszakáinak száma.

A horvát kormány 80 millió euró összeggel célzottan a közlekedési, idegenforgalmi és kapcsolódó iparágak nehézségekkel küzdő vállalkozásait támogatja, úgy, hogy a keret erejéig az állam garanciát nyújt a pénzügyi intézményektől újonnan felvett kölcsönökre. Horvátország az év végéig meghosszabbította a kkv-kat segítő intézkedéseit is. A tavasszal bevezetett, rövidített munkaidős rendszer támogatásra megállapított 2000 kunás (95 ezer forint) bérkompenzációt az év végéig folyósítják. Továbbá azok a vállalatok is tovább részesülnek állami támogatásban, amelyek forgalma 60 százalékkal visszaesett a járvány következtében a tavalyihoz képest. Ebbe a körbe tartozó kkv-k dolgozói továbbra is 4000 kunás (190 ezer forint) havi illetményt kapnak az államtól, a cégek pedig mentesülnek az adó- és járulékfizetés alól.

Magyarország

Az ősz beköszöntével úgy tűnik, a magyar kormány a gazdaságvédelemre helyezi a fő hangsúlyt. Orbán Viktor és Varga Mihály szavai is arra engednek következtetni, hogy a gazdaság működésének ismételt visszaesését a tavaszihoz hasonló bezárkózási hullámmal nem kívánják megkockáztatni.

A jegybank áprilisban a kkv-k megsegítésére megújította a Növekedési Hitelprogramot (NHP), amelyen keresztül 1500 milliárd forintnyi keretösszegből folyósított, kedvezményes hitelekkel tudják a kkv-k likviditásukat fenntartani, működési költségeiket, akár bérköltségeiket fedezni. A konstrukció továbbra is elérhető. A kormány által tavasszal meghirdetett, eredetileg 2020 végéig tervezett hiteltörlesztési moratórium bizonyos kedvezményezetti körben még további fél évre meghosszabbításra került. Célzott támogatásokkal illetik az agrárium szereplőit, az élelmiszeripart, a turizmust. Adó- és járulékcsökkentési tematikát is kilátásba helyez a kormány, valamint az építőipar „helyzetbe hozásával” az állami és magánberuházások kivitelezését is.

 

Csak a legfontosabb gazdasági hírek

Nem kell tovább keresgélnie a híreket. Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy a legfontosabb gazdasági hírek találják meg Önt.

E-mail cím:

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell lépnie, vagy ha még nem regisztrált nálunk, regisztráljon!