Legfontosabb témák

Kérdőjelek nélkül fogalmazott a legfőbb bírói fórum a devizahitelekkel és a devizahiteles perekben érintett kérdések értelmezésével kapcsolatban. A jogegységi döntés egyértelműen a bankoknak kedvező, mondják adósok. Az adós-bank közötti háborúban azonban a Kúria nem is mondhat ítéletet a társadalmi igények alapján, csak a jogra támaszkodva. A verdikt miatt ezért a bírák nem is marasztalhatók el, azért sokkal inkább, hogy ezt a döntést nem hozták meg már egy évvel korábban. Akkor nemcsak azt akadályozhatták volna meg, hogy a perek száma a tízszeresére hízzon, hanem azt is, hogy számtalan, ügyvédek által is hergelt adós - hasztalanul  - újabb költségbe verje magát. Alább a Kúriának feltett 7 kérdésre adott 7 válasz, a döntés értékeléséről az eco.hu folyamatosan frissülő cikke alapján tájékoztatunk. 1.            A deviza alapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.2.            Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.3.            A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.4.            Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.5.            Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.6.            Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.7.            A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozás valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy a társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelés kizárja.   Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

Tovább a blogra

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell lépnie, vagy ha még nem regisztrált nálunk, regisztráljon!