Legfontosabb témák

A kormány 2020-ig 21 milliárd 149 millió forintot irányzott elő a főváros és Pest megye járóbeteg szakellátásának fejlesztésére, az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben jelent meg. Az összeg ütemezése ... ...

Az egészségügyi rendszerek kapacitásai végesek - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kosztolányi György akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának elnöke, az akadémia Elnöki Bizottság az Egészségért testületének vezetője.

Folyamatosan növekszik a betegforgalom a magyarországi magánegészségügyi szolgáltató cégeknél, és ez egyértelműen kiolvasható a vállalatok számaiból. De meddig tartható ez fenn és milyen folyamatok...

Az egészségügyet korábban jellemző romló tendenciákat az elmúlt hét évben sikerült megfordítani, bár még sok teendő van hátra - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára szerdán Balatonfüreden.

Egy felmérés szerint évente 54 milliárd forintról nem kap számlát a lakosság a magánegészségügyi ellátása után Budapest és Pest megyében, ez az összeg a becslések szerint országosan meghaladhatja a 100 milliárd forintot is.

Egy felmérés szerint évente 54 milliárd forintról nem kap számlát a lakosság a magánegészségügyi ellátása után Budapest és Pest megyében, ez az összeg a becslések szerint országosan meghaladhatja a 100 milliárd forintot is.

Egy felmérés szerint évente 54 milliárd forintról nem kap számlát a lakosság a magánegészségügyi ellátása után Budapest és Pest megyében, ez az összeg a becslések szerint országosan meghaladhatja a 100 milliárd forintot is.

Egy felmérés szerint évente 54 milliárd forintról nem kap számlát a lakosság a magánegészségügyi ellátása után Budapest és Pest megyében, ez az összeg a becslések szerint országosan meghaladhatja a 100 milliárd forintot is.

Őrült sok pénz folyik ide, számlát mégsem kapnak a betegek.

A szakemberhiány ellenére jövőre is csökken az államilag támogatott egészségügyi szakképesítések keretszáma – tudta meg a Magyar Nemzet.

Csak Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot költ el a lakosság számla nélküli privát egészségügyi szolgáltatásokra, országosan ez az összeg pedig biztosan meghaladja a 100 milliárd forintot – derül ki a PRIMUS Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete és a Szinapszis legfrissebb elemzéséből. A PRIMUS szakértői rámutatnak: az adófizetést elkerülő szolgáltatói réteg kifehérítésével nemcsak a központi költségvetés és a legálisan működő vállalkozások járnának jól, de a számlaadással a betegek garanciát kapnak az ellátás minőségére, ami a betegbiztonságot is javítja. A transzparencia megteremtésének első lépéseként a PRIMUS a számlaadási kötelezettség és a feketefoglalkoztatás fokozott ellenőrzését javasolja a magánegészségügy minden területén.

Csökkent júliusban az alkalmazásban állók száma, ami a nyári idénymunkák időszakában szinte példa nélküli, ráadásul a legnagyobb veszteség az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyi-szociális ágazatot érte: 5300 dolgozó távozott a statisztikák szerint.

A turizmusból pedig 2700-an tűntek el, de óriási létszámcsökkenés volt az adminisztráció területén is.

A kormány 42 milliárddal kényszerül kiegészíteni az egészségügy erősen alultervezett költségvetését - írja a Népszava. Október 10-én jön a Portfolio magánegészségügyi konferenciája...

Hiába megy el rá a GDP nagyobb százaléka, reálértéken jóval kevesebbet fordítunk a gyógyításra, mint egy évtizede.

Reálértéken hat százalékkal költünk kevesebbet egészségügyre, mint 2006-ban.

A kormány idén 42 milliárddal kényszerül kiegészíteni az egészségügy erősen alultervezett költségvetését - számolt be a Népszava. Csak extra támogatással tartható fenn a magyarországi egészségügy működése: ... ...

A kormány idén 42 milliárddal kényszerül kiegészíteni az egészségügy erősen alultervezett költségvetését - számolt be a Népszava. Csak extra támogatással tartható fenn a magyarországi egészségügy működése: ... ...

Csaknem 164 milliárd forint forrás áll rendelkezésre az egészségügy fejlesztésére a 2014–2020-as uniós ciklusban – mondta Schanda Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaságnak.

Minden egészségügyet érintő pályázatot kiírtak a 2014-2020-as európai uniós pénzügyi ciklusra - értesült a Világgazdaság.

13 milliárdból fejlesztik az alapellátás prevenciós képességét.

A családtámogatással, az oktatással, az egészségüggyel, a korrupcióval és az euró bevezetésével is foglalkozik az Együtt 2018-as választási programja, a Szabadság és igazságosság című kiadványt szombaton mutatták be Budapesten.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel lépjenek fel a – főképp Kínából beáramló – hamis méz ellen. Az ismeretlen eredetű hamisított mézek az emberi egészségre nézve is kockázatot hordozhatnak – hívják fel a figyelmet. A két szervezet az egész unióban egyértelmű eredetjelölési és a magyarhoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolja. Emellett dolgoznak a méhészeket segítő mobilapplikáció létrehozásán is.

Magyar cég magyar találmánnyal segíthetne az egészségügyi eszközök forradalmasításában, és az emberéletek megmentésében. Nagy Antallal, a Dispomedicor Zrt. elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk a vállalatot érintő nehézségekről és lehetőségekről. Egyszerhasználatos orvosi és műtéttechnikai eszközök gyártása a főprofilja a Dispomedicor Zrt.-nek. Ezen termékek között szerepel egy injekciós tű is, mely a használatot követően biztonságosan lezáródik, akár egy golyóstoll. Ez ...

Az interneten gyakorlatilag bármilyen információhoz hozzájuthatunk, csak tudnunk kell, milyen forrásból tájékozódjunk. De vajon tudjuk ezt? Tudjuk szűrni, hogy melyek a hiteles tartalmak és melyek azok, amelyek valamilyen mögöttes szándékkal születtek egészség, egészségügy, egészségtudatosság témában, vagy esetleg egyszerűen csak szakmaiatlanságuk miatt vezetnek minket félre? Nemrég indult egy kezdeményezés, az EgészségKommandó, amely az átláthatóságot és a szakmaiságot tűzte a zászlajára.  Idén februárban már volt szó erről a témáról a Betegfókusz blogon. Nevezetesen, hogy szükség lenne egy olyan rendszer kialakítására, amely objektív módon képes jelezni az adott egészséggel kapcsolatos információforrás hitelességét az olvasók felé. Úgy gondolom, hogy az egészségügyben dolgozók közös érdeke, felelőssége és feladata, hogy megvédjük a betegeket a féligazságokat, vagy valótlanságokat tartalmazó félrevezető információktól. Olyan hivatalos tanúsítványra, vagy igazolásra van szükségünk, amely segít tájékozódni ebben a hatalmas adathalmazban, s kiszűri a kártékony oldalakat, ugyanakkor egyértelműen jelzi a hiteles, szakmailag megalapozott információt tartalmazó, megfelelő referenciával bíró felületeket.   És miért van erre szükség? Mert egy, a lakosság internetes egészségügyi információszerzéséről szóló kutatás szerint ma már az emberek csaknem kétharmada először az online térben tájékozódik, ha egészségügyi problémája van. A fiatalabb, az iskolázottabb populáció, illetve, a közösségi médiát rendszeresen használók lényegesen nagyobb arányban keresgélnek az online térben egészségügyi témában – derül ki egy 2016-os tanulmányból. Azt is megfigyelték, hogy a krónikus betegségben szenvedő nők gyakrabban használják az internetet információ-szerzésre, mint egészséges társaik, melynek hátterében persze különböző pszichés tényezők is állnak. Egy krónikus betegségben szenvedőnek ugyanis kiemelten fontos, hogy mihamarabb megtalálja a választ az őt feszítő, egészségével kapcsolatos kérdésre, amelyre első pillantásra jó megoldásnak tűnhet az internet. A betegséggel kapcsolatos szorongásai pedig olyan (ál)magyarázatokat, vagy megoldásokat is elhitetnek vele, melyek szakmailag ugyan nem megalapozottak, viszont biztos és esetenként gyors gyógyulást ígérnek. A weboldalak hitelesítése mellett legalább ilyen fontos a kezelőorvos hozzáállása. Az orvosnak – ha van erre ideje és energiája – érdemes feltérképeznie, hogy a betege milyen információszerzési szokásokkal rendelkezik: pontosan honnan tájékozódik, illetve milyen mértékben használja ebből a célból az internetet. Ezt követően tájékoztatnia kell a beteget a betegségével kapcsolatos legfontosabb adatokról (diagnosztikai módszerek, kezelési lehetőségek, lefolyás várható időtartama, a gyógyulási folyamat legvalószínűbb szcenáriója stb.), s csak ez után jöhet szóba az, hogy amennyiben a beteg igényli, hiteles online forrásokat ajánl további információszerzés céljából. Így, mivel a beteg a leghitelesebb helyről jutott adatokhoz, nyilvánvalóan nem lesz rászorulva az internetes – esetlegesen kapkodó, kétségbeesett - kutakodásra, hanem bízva az őt kezelő orvos javaslatában, valóban csak azokat az oldalakat keresi fel, amelyek számára hasznos plusz információval rendelkeznek. Örülök az EgészségKommandó kezdeményezésének, még akkor is, ha nagyon nehéz feladatot vállaltak magukra. Az interneten fellelhető egészségügyi témájú oldalak objektív módon, megfelelő indikátorok mentén történő átvilágítása nem egyszerű kérdés. Megfelelő szaktudású, széles szakmai referenciát felmutató szakemberekre lesz szükségük, akik elhivatottak, sőt bátrak, hiszen nem lesz könnyű dolguk, mivel egy-egy portál működése mögött számtalan olyan szempont is fellelhető, amely nem biztos, hogy a tisztánlátást és a valódi hiteles tájékoztatást célozza meg. Lesznek ellenérdekeltségek, konfrontációk, de akkor is hiszem, hogy eljött az idő arra, hogy a nívós, kizárólag a szakmaiságot szem előtt tartó, illetve a betegeket segítő felületeket élesen elkülönítsük a félrevezető, megtévesztő, esetleg elsősorban marketingtevékenységet és termékértékesítést végző oldalaktól.

Két hónap múlva élesben is működésbe lép az egységes egészségügyi informatikai rendszer, amely egyaránt megkönnyíti a betegek életét és az orvosok munkáját. Mivel itt gyűjtik majd az összes...

Aki nem akarja, hogy mindent tudjanak róla, az ügyfékapun vagy a kormányablakoknál intézkedhet.

Egymásnak ellentmondóan ítélték meg az egészségügy helyzetét egy csütörtöki szakmai konferencia előadói. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint nagy a baj, nem látni a fényt az alagút végén, Orosz ... ...

Létrehozzák az első szakápolási centrumot Kelet-Magyarországon - jelentette be Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a Magyar Időknek adott interjújában.

Javítani kell a lakosság egészségügyi állapotán, ezzel csökkenthető az ellátórendszer szolgáltatásai iránti igény - jelentette ki az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár szerdán Szegeden.

A következő hónapokban több milliárd forint jut egészségfejlesztési irodák létrehozására - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Eszerint uniós forrásból ... ...

A cseh, szlovák, lengyel és magyar találmányok közül több is az egészségügyi problémákkal küzdőknek hivatott segíteni, mások a közigazgatás működését tennék olajozottabbá - írta a Magyar Idők.

Az Európai Unió tagállamai összesen közel 1058 milliárd eurót, az unió GDP-jének 7,2 százalékát fordították egészségügyre 2015-ben. Magyarország az unió átlagánál kevesebbet, GDP-jének alig több mint 5 százalékát költötte az egészségügyi ellátásra - derül ki az Eurostat pénteken kiadott felméréséből. Hét ország van, amely ennél is kevesebbet költött GDP arányosan az egészségügyi ellátásra.

Az Európai Unió (EU) tagállamai összesen közel 1058 milliárd eurót (egy euró mintegy 310 forint), az unió GDP-jének 7,2 százalékát fordították egészségügyre. Magyarország az unió átlagánál kevesebbet, GDP-jének alig több mint 5 százalékát költötte az egészségügyi ellátásra - derül ki az Eurostat pénteken kiadott felméréséből.

Az Európai Unió (EU) tagállamai összesen közel 1058 milliárd eurót (egy euró mintegy 310 forint), az unió GDP-jének 7,2 százalékát fordították egészségügyre. Magyarország az unió átlagánál kevesebbet, GDP-jének alig több mint 5 százalékát költötte az egés

Az Európai Unió (EU) tagállamai összesen közel 1058 milliárd eurót (egy euró mintegy 310 forint), az unió GDP-jének 7,2 százalékát fordították egészségügyre. Magyarország az unió átlagánál kevesebbet ... ...

Az Európai Unió (EU) tagállamai összesen közel 1058 milliárd eurót (egy euró mintegy 310 forint), az unió GDP-jének 7,2 százalékát fordították egészségügyre. Magyarország az unió átlagánál kevesebbet, GDP-jének alig több mint 5 százalékát költötte az egészségügyi ellátásra – derül ki az Eurostat pénteken kiadott felméréséből.