Legfontosabb témák

     Az Afrika Alap az egyik legkockázatosabb alapunk, ahol a nagy kockázatért cserébe hosszú távon magasabb hozamot várhat el a befektető. Afrika még elég egzotikus befektetési célpontnak számít itthon, amelyet egyéni befektetőként a magas kereskedési költségek miatt csak alapokon keresztül érdemes elérni. Azonban úgy gondoljuk, hogy a következő évtizedek egyik legdinamikusabban fejlődő régiója lehet. Az Alapnak nem célja, hogy minden időtávon pozitív hozamot teljesítsen, a célkitűzés, hogy kitettséget nyújtson az afrikai részvényekhez, méghozzá úgy, hogy túlteljesítse a referenciaindexet, ami 90% Dow Jones African Titans 50 Index és 10% ZMAX (magyar kockázatmentes hozam) Ez egy hosszú távon magas várható értékű, de kockázatos befektetés, ezért senkinek sem javasoljuk, hogy a portfoliója meghatározó részét ebben az egy Alapban tartsa. Az ajánlott befektetési időtáv 5-7 év és mivel hosszú távon várhatóan a kockázatért cserébe magas lehet a hozam, és egzotikus jellege miatt el tud szakadni a többi részvénypiactól, egy jól diverzifikált portfolióban helye van. Lesznek évek, mikor 20-30-50%-os emelkedés is előfordul, de lesz, amikor jelentős visszaesés következik be. Viszont előre ezeket sajnos nem lehet látni, ezért (bár kis mértékben megpróbálkozunk vele) nem azt tekintjük fő feladatnak, hogy eltaláljuk ezeket az ingadozásokat, hanem hogy olyan cégekkel töltsük fel a Alapot, amelyek hosszú távon jobbak lesznek az átlagnál. Miről is szól Afrika? Egy átlagember Afrikáról alkotott képe sokszor kimerül abban, hogy egy nyersanyagokban gazdag, fejletlen kontinensként azonosítja Afrikát. Ez részben igaz, de csak részben, ma már az afrikai piac sem tekinthető csak nyersanyagsztorinak. Körülbelül az Alap kitettségének 1/3-a köthető a különböző bánya- és olajpapírokhoz, másik 1/3-a a bankszektorhoz, a fennmaradó rész pedig számos más szektor között oszlik meg, mint például telekom, gyógyszer, építők és ingatlanfejlesztők, valamint a fogyasztói szektorhoz köthető sörgyárak és kereskedelmi láncok. Az Alap országok szerinti összetétele is elég szerteágazó. Ugyan az afrikai tőkepiacok elég eltérő fejlettségűek, de az Alap 2010. év végi indításakor az volt a célunk, hogy ne egy Dél-Afrika vagy Nigéria túlsúlyos alapot hozzunk létre, hanem minél szélesebb körben fedjük le a kontinenst. Többnyire a dél-afrikai, nigériai, egyiptomi és marokkói piacokon kereskedünk, de ez nem jelenti azt, hogy csak ezeken a piacokon van kitettségünk, ugyanis: számos afrikai cég több afrikai országban is jelen van. a nyersanyagkitermelők többségét a fejlett piacokon kereskedik (London, New York, Toronto), de az operációjuk révén olyan afrikai országokhoz jelentenek hozzáférést, mint például Sierra Leone vagy Algéria, amelyek még nem rendelkeznek saját tőkepiaccal. egyre több multinacionális cég terjeszkedik Afrikában (Heineken, Nestle, Unilever), aminek köszönhetően általában egy helyi piacra be is vezetik a papírjaikat, de valójában több környező országot fednek le a tevékenységükkel.   Miért is ígéretes Afrika? Növekvő makro- és politikai stabilitás: Az elmúlt évtizedben Afrika átlagosan 6% körüli GDP növekedést produkált, amely - összehasonlításképpen  -közel duplája az OECD országokban és más fejlődő piacokon tapasztaltaknak. A jó hír pedig, hogy az előrejelzések szerint ez a tendencia a jövőben is fenntartható marad. Az elmúlt 5 évben például a világ 20 leggyorsabban fejlődő országa közül 9 afrikai volt. A gazdasági stabilitás erősödéséhez a folyamatosan csökkenő infláció mellett a fennálló adósságállomány mérséklődése is hozzájárult. Kedvező demográfia: Az afrikai korfa meglehetősen fiatal, a népesség fele 25 éven aluli. 2040-re a kontinens munkaképes korú népessége elérheti az 1,1 milliárd főt, amivel túlszárnyalja majd Kínát és Indiát is. Az aktivitási ráta növekedése, valamint a középosztály folyamatos bővülése jelentős fogyasztói keresletnövekedést eredményez, aminek következtében 2020-ra az afrikai háztartások több, mint fele rendelkezhet az alapvető szükségleteken felüli többletjövedelemmel. Nyersanyaglelőhelyekben gazdag környezet: Jelenleg a világ ismert nyersanyagkészletének 30%-a Afrikában található, azonban a természeti erőforrások valós nagyságáról csak óvatos becslésekkel rendelkezünk, mivel Afrika jelentős része még feltárásra vár. A fejlődő gazdaságok, ezen belül is leginkább a gyorsan bővülő kínai gazdaság stabil keresletet támaszt az afrikai nyersanyagok iránt, ami az előrejelzések alapján évi 2-4%-kal növelheti meg a nyersanyagok kitermelését. Agrárszektor növekvő szerepe: A világ megműveletlen termőföldjeinek 60%-a az afrikai kontinensen található, aminek a szerepe a feltörekvő piacok növekvő élelmiszer-keresletének következtében várhatóan fel fog értékelődni. Fokozódó külföldi tőkebefektetések: Afrika jelentős nyersanyagkínálatáért cserébe növekvő külföldi tőkebefektetésekben részesül, ami az urbanizációs folyamatok mellett elősegíti a kontinensen végbemenő infrastrukturális beruházások növekedését. Piacgazdaság intézményrendszerének kiépülése: A kereskedelmi korlátok feloldása és a szabad kereskedelmi társulások kialakulása az Afrikán belüli kereskedelem élénküléséhez vezet. Egyre több afrikai állam próbálja a társasági adók csökkentése és a jogi szabályozások megteremtése révén elősegíteni a piacgazdaság kiépülését, melyet az állami vállatok privatizációja is erősít.   Az Alap főbb piacai: Nigéria: 2011-ben tanúi voltunk egy részvénypiaci visszaesésnek, ami főleg a bankszektorbeli rossz eszközök miatt alakult ki. Azóta azonban sikeresen felállítottak egy eszközkezelőt, és megtörtént a bankok mérlegeinek kitisztítása, aminek köszönhetően egyes nigériai részvények megduplázódtak vagy akár meg is háromszorozódtak. A közel 170 millió fős Nigériában nagy potenciált látunk a további erős növekedéshez, melyből a nigériai bankszektor a bővülő hitelezés révén sokat profitálhat. Dél-Afrika: Az afrikai piacok közül Dél-Afrika rendelkezik a legfejlettebb tőkepiaccal. Az ország viszonylagos fejlettségéből adódóan azonban nem olyan kecsegtetőek a következő évekre vonatkozó növekedési kilátások, éppen ezért főleg olyan dél-afrikai papírokat tartunk az Alapban, melyek tevékenységében a Dél-Afrikán kívüli operáció a hangsúlyosabb. Többek között ilyen a telekom szektorbeli MTN, az Aspen gyógyszergyár vagy  a Naspers vállalatbirodalom is. Egyiptom: Rögtön az Alap indulása utáni hónapban beköszöntött az Arab tavasz, amely erősen rányomta a bélyegét az egyiptomi részvénypiacra. A politikai bizonytalanság miatt az esés nagy mértékű volt és tartós (legalább fél év), amely kedvező beszállási lehetőséget kínált számunkra. Azóta ugyan a piac visszaemelkedett a felkelés előtti szintekre, ám az átmeneti kormány miatt még mindig törékenynek érezzük a helyzetet, ezért továbbra is óvatosak vagyunk az egyiptomi súlyozást illetően.   Az alap devizakockázata: Az afrikai befektetéseknél a befektetés szerves része az adott régió devizakockázatának felvállalása. Gyakorlatban ez úgy történik, hogy az az alapban lévő forintot átváltjuk dollárra, majd ebből vesszük meg a dél-afrikai randot, vagy a nigériai nairát, amely a részvények megvételéhez szükséges. Ezeket a devizákat költséges visszafedezni forintra, de nem is áll szándékunkban. Mivel azonban jobban együtt mozognak a dollárral, mint a forint (amely inkább az euróhoz van horgonyozva), a devizakockázat pl a nairánál felbontható az alábbi módon: Naira/HUF =  (Naira/USD) x (USD/HUF) Ennek a második felét az USD/HUF-ot hatékonyan lehet fedezni, és ezt az alap valamekkora százalékába- ha erősen indokoltnak látjuk - akkor opportunista jelleggel meg is tesszük. Az alap teljesítménye pl. itt követhető nyomon. Hol vásárolható meg az OTP Afrika Alap? A forgalmazóknál! A vezető forgalmazó az OTP Bank, de társforgalmazó a Hungária, az SPB, a Raiffeisen és a Codex. A, B vagy C sorozat? Az Alapnak 3 sorozata van, az A, B és C. A kisbefektetők az A és a C sorozatot tudják megvenni. A kettő közötti különbség, hogy az A forintban van jegyezve, a C sorozat pedig euróban, de ugyanazt a teljesítményt és mögöttes portfoliót takarják. Az eurós sorozat olyanok számára lehet megfelelő, akik például eurós megtakarítással vagy bevétellel rendelkeznek (esetleg külföldiek), ugyanakkor fontos tudni, hogy ez ugyanaz a mögöttes devizakitettség (az afrikai részvények devizái), annyi különbséggel, hogy az egy jegyre jutó napi záró nettó eszközérték az A sorozatnál forintra a C sorozatnál euróra van átszámolva.

Tovább a blogra

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell lépnie, vagy ha még nem regisztrált nálunk, regisztráljon!