Legfontosabb témák

Az elmúlt hetekben a FED és a szíriai hírek mozgatták fel és le a piacokat, és a török tőzsde is felült a hullámvasútra. Egyrészt ez könnyen érthető, hiszen az sosem jó hír, ha egy szomszédos országban háború dúl, hát még ha az a határokon túl is átterjed. Másrészt viszont tipikus példája volt annak, ahogy a likviditás elapadásától bepánikoló befektetők a külső finanszírozásnak kitett országokból kezdték el kivonni a pénzüket, amilyen Törökország is és a szíriai helyzet fokozódása csak olaj volt a tűzre. Öröm az ürömben, hogy ez a pánik jó lehetőséget nyújt azoknak, akik eddig csak a partvonalról figyelték a török piacot, hogy most végre ismét  kedvező értékeltségi szinteken szállhassanak be ebbe a sztoriba. forrás: The Guardian Az, hogy lesz-e végül amerikai katonai beavatkozás vagy az orosz javaslat áthidalhatja a kritikussá vált helyzetet a következő hetekben derülhet ki. Ez a poszt nem is a háború esélyeit taglalja, hanem azt, hogy milyen hatással van a mostani helyzet gazdaságilag a szomszédos Törökországra, egy török elemzőház által készített elemzés alapján. 1. Költségvetési kiadások Menekültek Bármennyire szomorú is ezt csak pénzügyi szemmel nézni, az elmúlt két év menekültáradatának komoly költségei vannak. Libanon és Jordánia után Törökországban van a legtöbb szír menekült, közel négyszázezer ember – az 1.7 millió, otthonát elhagyó szíriainak mintegy 23%-a.  A menekülteket jelenleg a határ melletti – és amúgy Szíriai által vitatott  - Hatay tartományban, táborokban helyezik el.  400 ezer emberről gondoskodni nyilván nem egyszerű és a számuk folyamatosan nő – gyakran túlhaladva a sátor-, és konténertábor építő kapacitásokat, ilyenkor ideiglenesen felfüggesztik a határátkelést. Az ilyen szituáció erkölcsi vonatkozásai sem egyértelműek – egyrészt humanitárius kötelessége az adott országnak, hogy háborús helyzetben segítsen a civil lakosságon, ugyanakkor ha nem tudja őket megfelelően ellátni, akkor az sem megoldás, hogy beengedi őket, hogy a határ túloldalán haljanak éhen. A hivatalos adatok szerint a polgárháború kezdete óta a menekültekkel kapcsolatos költségek körülbelül egy milliárd dollárra rúgnak, az elemzőcég becslése szerint pedig olyan 0.5 milliárd dollár éves kiadással kell számolni a helyzet teljes rendeződéséig. Hadi kiadások növekedése A török haderő már így sem nevezhető kicsinek a közel fél millió katonával, a teljes védelmi kiadások pedig mintegy 18 milliárd dollárt tesznek ki – a török GDP 2.3%-át. A korábbi években 2005-2006-ban és 2009-ben volt ennél magasabb érték, akkor a GDP 2.5-2.6%-át tették ki a hadikiadások – ha ide mennének vissza a szíriai események hatására, az 2-2.5 milliárd dolláros növekedést jelentene, noha az elemzőcég még ennél magasabb, 4 milliárdos potenciális emelkedéssel számol. 2. Gazdasági kiadások Az elmúlt évtizedben a török-szír gazdasági kapcsolatok sokat javultak, főleg az azelőtti állapotokhoz képest. Így a polgárháborús helyzet több szempontból is hatással van a török gazdaságra, mint például: Export kiesés 2003-tól 2010-ig a Szíriába exportált török termékek értéke átlagosan évi 29%-al nőtt, 2010-ben     már elérve az 1.9 milliárd dollárt – ez 2012-re a negyedére esett vissza, tehát közel 1.5 milliárd dollárral csökkent. Veszélybe kerülő projektek Noha a Szíriába az elmúlt tíz évben nem volt óriási volumenű török működőtőke beruházás, azért akad jó néhány olyan cég, aminek az itt levő eszközei, beruházásai a háború áldozatául eshetnek és leírásra kerülhetnek. A veszélybe kerülő projektek értékét 0.5 milliárd dollárra becsülik. Összeségében a 5.5 – 7.5 milliárd dolláros közvetlen költsége a folytatodó háborúnak a török GDP 0.7-0.9%-a, ami nem nevezhető egetrengetőnek. A közvetett költségek azonban ennél sokkal borsosabbak lehetnek, egyrészt a már említett forrásköltség növekedés, hiszen részben a szíriai események hatására ugrottak a hozamok 6%-ról 9-10% környékére, ami a rövidtávú finanszírozásra éhes török gazdaságot kellemetlenül érinti. Az események az olajárra is hatottak, a magas olajár pedig szintén nem kedvez az energiaimportőr törököknek. Emellett ha a szíriai helyzet rendezése folytán az ország kvázi kettészakad és Irakhoz hasonlóan létrejön egy kurd fennhatóság alatt álló Észak-Szíria, az megint új helyzetet teremt a törökök számára és akár az észak-iraki olajmezőkhöz való hozzáférést is akadályozhatja.

Tovább a blogra

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell lépnie, vagy ha még nem regisztrált nálunk, regisztráljon!