Legfontosabb témák

Európa páratlan mértékű szociális kiadásokkal terheli a költségvetését, amely kiadásokon bőven lehetne faragni, legyen szó nyugdíjról, oktatásról vagy állami támogatásokról.Európa adja a Föld lakosságának 7 százalékát, GDP-jének 25 százalékát és szociális kiadásainak 50 százalékát. A számok alapján a józan paraszti ész azt mondatja, hogy ezekből a szociális kiadásokból - nyugdíj, segély, oktatás, egészségügy, lakhatási támogatások… - bőven van mit faragni, úgy minden bizonnyal az államadósság is könnyebben finanszírozható lenne. „De ha csökkennek az állami kiadások, az csökkenő jóléthez és növekvő jövedelmi egyenlőtlenségekhez vezet!” – vágják rá a másik oldalról. Kinek van igaza ebben a vitában? Az eredeti elemzés itt érhető el. Jean Pisani-Ferry, a Bruegel kutatóintézet korábbi igazgatója szerint a vita megoldása a hatékonyság, vagyis nem az a lényeg, hogy ki mennyit költ el szociális kiadásokra, hanem az, hogy ezt ki milyen hatékonysággal teszi. Ott van például a német és francia rendszer közti különbség. Németország 12 százalékponttal alacsonyabb szinten tartja a GDP-hez mért állami kiadásokat, mint Franciaország, ennek ellenére nincs szembetűnő különbség sem a két ország oktatásának és egészségügyi ellátásának színvonala között, sem pedig a jövedelmi egyenlőtlenségek terén. Vagy lehetne említeni Svédországot, amely 1995-höz képest 9,0 százalékponttal csökkentette a GDP-arányos állami kiadásokat úgy, hogy közben nem romlott a szolgáltatások színvonala.[...] Bővebben!

Tovább a blogra

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell lépnie, vagy ha még nem regisztrált nálunk, regisztráljon!